Erős rendőri alakulat jelenlétében kedden 11 óra után lefűrészelték a láncot a nagybecskereki IPOK kukoricafeldolgozó rt. kapujáról és az ott tartózkodó mintegy kétszáz dolgozó hangos nemtetszésének kifejezése közepette a gyárba bement a nagybecskereki gazdasági bíróság és az alapfokú bíróság végrehajtója, valamint néhány ügyvéd, hogy összeírják a gyár vagyonának egy részét. A dolgozók hiába kértek halasztást, azzal érvelve, hogy Belgrádból azt jelentették nekik, leállíttattak a gyár vagyonával kapcsolatos minden eljárást, amíg nem tisztázódik a gyár vagyonjogi státusa.
A végrehajtóknak azonban erről nem volt tudomásuk. Két Škoda típusú személygépkocsi, két tartálykocsi és néhány gép került az eladási listára. Ezt követően a gyár épületében sor került az összeírt vagyon árverezésére. Ennek kimeneteléről egyelőre nincs hírünk. Annyi biztos, hogy kedden (még) nem vittek el semmit. A dolgozók ez alatt az idő alatt a gyár nyitott kapuja előtt fejezték ki elégedetlenségüket. Incidens nem történt.
– Az IPOK dolgozói már korában eldöntötték, hogy megvédik a gyár vagyonát, mindaddig, amíg nem rendeződik annak státusa. Ebben egyhangú támogatást kaptunk a helyi önkormányzattól is. Sajnos a felemelt két ujjon kívül nagyobb segítséget nem kaptunk. Ebben a pillanatban képviselőink, Nagybecskerek polgármesterével együtt, Belgrádban tárgyalnak Slobodan Homennal az Igazságügyi Minisztérium államtitkárával, az IPOK további sorsáról. Miközben az IPOK sorsáról tárgyalnak a különleges bíróságon, addig egy másik bíróság közreműködésével megkezdődött a gyár vagyonának a széthúzása, amely nélkül viszont mi holnap nem kezdhetünk el újra dolgozni, mondja Krizsik László, a gyár dolgozója, aki szerint mindezek ellenére van esély az újraindulásra.
Győzködés a gyárkapunál
Az IPOK-ban május óta nem dolgoznak, és a 230 dolgozó már csaknem egy éve nem kapott fizetést. Sok család már szó szerint éhezik, a gyár helyzetének a tisztázása pedig igencsak elhúzódott. Mint mondják, számukra minden nap, minden óra hosszú idő. Lazar Gardinovački szerint csak a falun élő dolgozók élelmezése van úgy-ahogy biztosítva. A városiak egy része már a kukában keresi a betevő falatot. Nemrég óta újra van betegbiztosításuk, amire úgyszintén nagy szüksége van a keményítőgyáriaknak, hiszen az átlagban 50 év körüli munkásoknak a fele beteg. Közben a számlákat is fizetni kell. Nemrég még azt ígérték az IPOK dolgozóinak, hogy nem fogják megvonni az áramszolgáltatást a súlyos anyagi helyzetbe jutott családoktól, de az erre vonatkozó hivatalos felkérésüket a napokban mégis elutasították.
Évek óta tart az IPOK gyengélkedése, amelynek az lett a vége, hogy 2006 márciusában csődeljárás indult, ami 2009 augusztusában zárult. A többségi tulajdonos azóta nem mutatott kellő akaratot a termelés újraindítására. Pedig az 1954-ben alapított keményítőgyárnak nem (csak) helyi, hanem regionális jelentősége van. Tavaly április végén teljesen leálltak a termeléssel és kényszerpihenőre küldték a dolgozókat.
Az IPOK többségi tulajdonosa pedig továbbra is Zoran Ćopić újvidéki üzletember, akit azzal gyanúsítanak, hogy több százmilliós kárt okozott vállalatának. Ćopićot Darko Šarićtyal hozták kapcsolatba, és híresztelések szerint a boszniai Szerb Köztársaságban tartózkodik. S miközben a rendőrség a gazdát keresi, addig az IPOK-ban immár kilenc hónapja nem dolgoznak, a hitelezők pedig bírósági úton próbálják megfizettetni kinnlevőségüket.
