Többségünk az enyhe télnek örül, a nádvágók viszont ilyenkor fagyért áhítoznak, mert fagypont felett nem lehet nádat vágni, és melegben a nád minősége sem jó. A jégen a nádvágók nem süppednek a sárba, a hidegtől „morzsolódó” nádat pedig könnyebb kezelni. Ezért fognak munkához minden fagyos reggelen az Erzsébetlak környéki nádvágók, benépesítve az ország legnagyobb halastavának, az Écska halgazdasághoz tartozó Fehér-tónak a környékét. Versenyfutás ez az idővel, a csatát pedig egyesek kézzel, mások géppel vívják. Az a cél, hogy minél több nád kerüljön a nádfeldolgozó üzemekbe. A nádvágás decembertől márciusig, az új növényzet hajtásának a kezdetéig tart.
Erzsébetlakhoz (Belo Blatóhoz) a természet nem volt bőkezű. A Nagybecskerektől húsz kilométerre fekvő falu 1600 hektárnyi határából ugyanis alig 600 hektár művelhető meg. Közben hol a magas vízállás, hol a szárazság veszélyezteti. A mezőgazdaság mellett két kereseti lehetőség marad a helybélieknek: a halászat és a nádvágás. Nem csoda, hogy a vizek (Béga, Tisza, halastavak) ölelésében fekvő vidéknek a sorsa összenőtt a náddal.
A nád exportja a vidékről a hetvenes években kezdődött meg. Szebb időkben egymillió négyzetméter nádszövetet szállítottak Nyugat-Európába. A hozzáértők szerint az itteni, magától növő gyomnövény jobb minőségű, mint a nyugati országokban mesterségesen termelt nád. Az elmúlt húsz év történései azonban hátramozdították a nád feldolgozását és külföldre szállítását is. Az a szerencse, hogy a nádszövet iránti keresletet kevésbé befolyásolta a világgazdasági válság.
A gyalászka is nélkülözhetetlen eszköz
Évtizedeken keresztül kézzel vágták a nádat, újabban azonban a gyalászkát (a sarlóhoz hasonló, kasza alakú kis szerszámot) gépek váltották fel. Egykor hetvenen is vágták kézzel a nádat – ma talán ötvenen. A nád betakarítása továbbra is elképzelhetetlen kézi munkaerő nélkül. Nem csak azért, mert kevés a nádvágó gép, hanem, mert a gépek többsége egyedi példány, legtöbbjüket csak meghatározott terepen lehet használni, az ember viszont mindenütt képes dolgozni.
A faluban több nádfeldolgozó üzem van, amelyekben nádszövetet – szigetelő nádlemezt, fedőnádat és nádparavánt készítenek. Az a tapasztalat, hogy a természetes anyagból készült, környezetkímélő építőanyagot továbbra is többre becsülik a határainkon túl, mint itthon. Pedig a nád nem drágább más szigetelőanyagoknál, ráadásul környezetkímélő és tartós is.
