Az önkormányzat munkájának csak akkor van értelme, ha az elhangzottak eljutnak a nyilvánossághoz
Tomislav Stantić tartományi helyi önkormányzati és községek közötti együttműködéssel megbízott titkár tegnap bejelentette, hogy a hétvégén munkacsoport alakul, amely elkészíti majd a kritériumot és az akciótervet ahhoz, hogy megválaszthassák Vajdaság legjobb polgármesterét. Az ötlet magától az illetékes tartományi titkártól származik, mert szerinte ez a legkiválóbb lehetőség arra, hogy az arra érdemes helyi önkormányzati vezetőket kellőképpen ismertté tegyék, és felhívják a nyilvánosság figyelmét arra, hogy érdemes tenni és küzdeni a szűkebb környezetünkért. A kritériumok összeállítása során több tényezőt vesznek majd figyelembe, és szélesebb körű tagokból áll össze ez a szerv. Erről maga Stantić a Magyar Szónak a következőket nyilatkozta:
– Bízok abban, hogy a hétvégén végre elkészül az ütemterv és a kritérium a legjobb polgármester megválasztásáról. Munkánkban mindenképpen részt vesznek majd a városok és községek állandó konferenciájának, a külföldi beruházások és a szerbiai termékek kivitelét népszerűsítő ügynökségnek, a nemzeti gazdasági fejlesztési szövetségnek, a kormányon kívüli szervezeteknek és a médiának a képviselői. Arra számítok, hogy a hétvégi egyeztetés után megteremtődnek a feltételek ahhoz, hogy március 30-án kiírjuk a pályázatot, és hogy azután végre megválaszthassuk Vajdaság legjobb, legsikeresebb és legrátermettebb polgármesterét. Gondolom, hogy eltelik fél év, mire ez a folyamat befejeződik, de bízok abban, hogy a mostani tárgyalás után végre világos elképzelésünk lesz arról, hogy milyen feltételeknek kell eleget tennie annak, aki pályázni fog. Személy szerint úgy gondolom, hogy egy jó polgármesternek elképzelése kell legyen arról, hogy miként fejlesztené szűkebb környezetét, határozottnak kell lennie, rátermettnek, és vállalnia kell azt, hogy megteremti az általa képviselt község vagy önkormányzat sajátosságát, olyanra formálja képét, ami alapján mások által könnyen felismerhetővé válik. Az is fontos, hogy oda tudjon hatni, hogy önkormányzatának kapacitása erősödjön, hogy láthatóan fejlődjön az ott kifejtett munka, és ami talán leglényegesebb, felismerhető legyen, hogy az adott közegben élő polgárok életkörülményei egyre jobbak.
Készülnek a községek közötti együttműködés serkentésére is?
– Március elejére egy összejövetel megszervezését tervezzük, amelynek célja a községek közötti együttműködés serkentése, méghozzá munkahelyteremtés céljából. Ezt a munkát az általam vezetett titkárság, valamint a tartományi foglalkoztatási és régiók közötti együttműködéssel foglalkozó titkársággal karöltve vállaltuk fel, az a célunk, hogy a községi vezetőkben tudatosítsuk, hogy milyen fontos a kölcsönös odafigyelés. Ha jobb a kommunikáció a községek között, előbb fel tudják térképezni azt, hogy hol milyen munkalehetőség kínálkozik, és arról is konkrét képük alakul ki, hogy egy-egy község milyen szabad munkaerővel rendelkezik. Ezt követően már könnyebben fog menni az egymás közötti egyeztetés és a munkaerő átirányítása. Ezúttal a foglalkoztatás a fő témánk, de azért is fontosnak tartom a községek közötti együttműködést, mert összefogva könnyebben pályázhatnak. Lassan kezd tudatosodni az önkormányzat vezetőiben, hogy az Európai Uniótól könnyebb lesz pénzre pályázni, ha több község összefog és közösen megfogalmazott kérelmet ad át.
Vajon felfigyeltek már a községi illetékesek erre?
– Többé-kevésbé igen. Fél éve vettem át a titkárság vezetését, a korábbi dolgokról nem nagyon tudok nyilatkozni, viszont mondhatom, hogy tavaly jó néhány pályázaton a községek együttműködve sikeresebben szerepeltek, mint önállóan. Vegyük csak alapul a határon átívelő a kishatári együttműködésre épülő pályázatokat. Ezek nagyon sikeresek voltak, ami úgy működik, hogy egy-két község a mi oldalunkról társpályázót keres a határ másik oldaláról, mondjuk egy régió személyében. Eredményeink egyre jobbak, és bízok abban, hogy ez menni fog.
Melyik községek bizonyultak legrátermettebbeknek az EU-s pályázatok tekintetében?
– Temerin önkormányzata 11 községgel összefogva nagyon jól pályázott, a szociális védelem terén Ada, Kishegyes és Zenta község fogott össze, mezőgazdasági jellegű pályázata volt Zombor és Szabadka községnek, az idegenforgalom tekintetében pedig három Fruška gora-i község, Beočin, Ürög és Karlóca tud felmutatni említésre méltó eredményt
Nem helyeslem Tomislav Stantićot, mint az önkormányzatok munkáját felügyelő tartományi titkárt megkérdeztük, hogy mi a véleménye a szerdai kúlai esetről, ahol az újságírókat akkreditáció híján kizavarták a képviselő-testület üléséről? – Nem helyeslem, hogy az újságírókat kidobatták a kúlai képviselő-testület üléséről. Utána kell járni, hogy valójában létezik-e olyan dokumentum, amely előirányozza, hogy kötelező akkreditálni az újságírókat az önkormányzatok ülésére. Nemcsak mint titkár, hanem az egyéni véleményemet is mondom, az önkormányzat munkájának csupán akkor van értelme, ha az ott történő dolgok eljutnak a nyilvánossághoz. Márpedig ez csak úgy lehetséges, ha az újságírók beszámolnak mindarról, ami egy-egy önkormányzatban történt. Ezért képtelenségnek tartok mindennemű korlátozást, ami akadályozza a sajtó és a média képviselőinek munkáját. Ez is talán ilyen eset volt, utána kell nézni, a rendelkezésemre álló adatok egyelőre csak a médiától erednek, teljes képet kell kapnunk, hogy értékelni tudjuk a dolgokat. |
