A nagybecskereki Banat Seme Rt.-ben tavaly szeptember végén álltak le a termeléssel, mert a negyven dolgozó nyolc hónapig nem kapott fizetést.
A sztrájkolók és a gyár vezetése közötti eredménytelen tárgyalás után tavaly novemberben – a Vajdasági Fejlesztési Bank kezdeményezésére – csődeljárást indítottak ellenük. A csődbiztos Dragan Božić, a csődeljárási bíró pedig Radomir Radojčić lett. Adósságuk meghaladja a kétszázmillió dinárt, számlájuk megszakítás nélkül 558 napig volt zárolva. Az esetük a sikertelen magánosítások egyike, ugyanakkor egy mezőgazdasági vidéken van létjogosultsága egy ilyen kapacitásnak. Ez volt az indítéka annak, hogy tegnap a nagybecskereki városházán Mileta Mihajlov polgármester tárgyalást folytatott Miroslav Vasin tartományi munkaügyi és foglalkoztatási titkárral. A beszélgetésen jelen volt a Banat Seme dolgozóinak és a környező gazdáknak a küldöttsége, valamint Borislav Kobiljski, a Földművelési és Állattenyésztési Intézet igazgatója.
Mileta Mihajlov hangsúlyozta, hogy egy kifejezetten mezőgazdasági régióban nem lenne indokolt bezárni egy ilyen kapacitást. Miroslav Vasin elmondta, hogy a gazdasági bíróságnak a minap kellett volna bejelentenie a csődöt, de a döntéshozatalt hatvan napra elhalasztották. Ha határidőn belül nem találnak megoldást, vagyis senki sem nyújt be átszervezési tervet, akkor elkerülhetetlen lesz az részvénytársaság felszámolása és a negyven dolgozó elbocsátása. A dolgozók nagyobb része idősebb, és minden bizonnyal szaporodni fog a munkanélküliek hada a városban. Az átszervezési tervet elsősorban a Vajdasági Fejlesztési Banktól remélik. Az egyik kiút az lehetne, hogy néhány hónapra ideiglenesen a Földművelési és Állattenyésztési Intézettől kapnának megbízatást. Ez csak átmeneti megoldás lenne, hosszú távon állandó partnerséget kellene létrehozni a részvénytársaság, az intézet és a vidék gazdái között.
Az anyagi gondokon kívül tisztázatlan a rt. tulajdonjogi helyzete is, csupán annyi biztos, hogy az rt. vagyonának 23 százaléka a kisrészvényeseké. A Banat Semet 2002-ben magánosították, akkor a vagyon 60 százaléka Zoran Ćopić kezébe került, 40 százaléka pedig állami tulajdonban maradt. Akkor még 65 dolgozóval és ugyanennyi idénymunkással évente nyolcezer hektárnyi területen termesztett magot dolgoztak fel (15 ezer tonna búzát és árpát, 1500 tonna kukoricamagot és négyezer tonna szóját), és évente 20 ezer tonna kukoricát is szárítottak. Szekerük mégis lejtőre került, különösen azóta, amióta a pénzmosás gyanúja miatt bűnvádi eljárás indult a gazdájuk ellen. Utána a Banat Seme Đorđe Božićé lett, aki megvásárolta a Žitoproduktot is. A belgrádi Felső Bíróság a PIK Zemun körüli gyanús üzletek miatt gyanúba keveredett Božićot megfosztotta a Žitoprodukt irányításától, de közben megfeledkeztek a Banat Seme vagyonjogi helyzetének rendezéséről, vagyis a Banat Seme többségi tulajdona feltehetőleg (formálisan) Đorđe Božić nevén maradt.
