Az európai uniós tagállamok energiaügyi miniszterei hétfőn Brüsszelben politikai megállapodást kötöttek a holland gáztőzsde, a TTF határidős piacára vonatkozó árplafon bevezetéséről.
A megállapodás értelmében az intézkedést csak akkor lehetne aktiválni, ha három egymást követő kereskedési napon 180 euró/megawatt fölé emelkedne a TTF legközelebbi határidős kontraktusának ára, illetve a TTF-árak ugyanezen a három napon 35 euróval magasabbak a cseppfolyósított gáz (LNG) referenciaáránál.
A mechanizmus 2023. február 15-ével lép hatályba, miután a tagállamok hivatalosan, írásos úton jóváhagyják. Ideiglenes jellegű lesz, egy évig alkalmazható. A rendelet felfüggesztési mechanizmust tartalmaz arra az esetre, ha az energiaellátás biztonságát, a pénzügyi stabilitást, az EU-n belüli gázáramlást vagy a megnövekedett gázkeresletet veszélyeztető kockázatokat állapítanak meg.
MEGVÉD AZ ENERGIAÁRSOKKTÓL?
Kadri Simson uniós energiaügyi biztos a tanácskozást követő sajtótájékoztatón megerősítette: „az Európai Bizottság készen áll arra, hogy előzetesen felfüggessze a mechanizmus aktiválását, ha az Európai Központi Bank, az Európai Értékpapír-piaci Hatóság és az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége azt jelzi, hogy a kockázatok meghaladják az előnyöket”.
Szombaton adták át Németország első úszó LNG-terminálját Wilhelmshavenben (Fotó: Beta/AP)
Kiemelte: a mechanizmus célja, hogy megszüntesse a háborús nyerészkedést, azaz a globális LNG-árakhoz viszonyított felárat, amelyet Európa a TTF-piaci árképzés miatt fizet – számolt be az MTI a döntésről.
„Egy ilyen mechanizmus bevezetésével Európa jobban fel lesz készülve a következő téli szezonra és a tárolók feltöltésének újabb fordulójára, amely az ideinél nagyobb kihívást jelent majd” – tette hozzá.
A elnöklő Csehország kereskedelmi és ipari minisztere, Jozef Sikela szavai szerint a illetékes tárcavezetők fontos megállapodást kötöttek, amely az unió polgárait megvédi az energiaárak ugrásszerű növekedésétől egy olyan mechanizmust életbe léptetve, amely egyúttal az ellátásbiztonságot is szavatolni képes.
Végül csak Magyarország szavazott a megállapodás ellen, két ország, Hollandia és Ausztria pedig tartózkodott. Németország, amely kezdetben szintén a gázárplafon ellen volt, végül „beadta a derekát”. A gázárplafon bevezetésének leghangosabb követelői Olaszország, Spanyolország, Görögország, Belgium és Lengyelország voltak – írja a Tanjug.
FÖLÖTTE A JELENLEGI PIACI ÁRNAK?
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint „ahelyett, hogy az Európai Unió értelmes kérdésekkel, új energiaforrások keresésével, az infrastruktúra fejlesztésével foglalkozott volna, az elmúlt hónapok a gázársapka körüli szerencsétlenkedéssel mentek el” – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.
Az egyeztetés több mint 4 hónapon keresztül tartott a tagállamok és az Európai Bizottság között, az uniós testület eredeti javaslata 275 euró/megawatt lett volna a gázársapkára.
A magyar tárcavezető az energiaügyi miniszterek ülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy Magyarország semmi szín alatt nem támogatja a földgázra vonatkozó ársapka bevezetését, az ugyanis káros, veszélyes és teljesen felesleges intézkedés. Szavai szerint ezzel olyan eseményekre szeretne reagálni a közösség, amelyek augusztusban történtek, s az csak a bevezetés szükségtelenségét bizonyítja, hogy azóta is jól megvolt a kontinens ársapka nélkül.
Ráadásul a korlát elrendelése áremelkedéshez vezethetne, egyrészt az elérhető mennyiség csökkenése miatt, másrészt azért, mert annak szintjét a jelenlegi piaci ár fölött húznák meg – figyelmeztetett.
„Mit mond mindez a kereskedőknek és az eladóknak? Világosan megmutatja, hogy hajlandók vagyunk többet fizetni a gáznál, mint a jelenlegi piaci ár” – tette hozzá.
Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy a megoldást a földgáz mennyiségének növelése jelentené, azonban ehhez infrastruktúra-fejlesztésekre is szükség van.
„Hiába épülnek LNG-kikötők Európa különböző részein, ha további vezetékek nem állnak rendelkezésére” – jelentette ki az MTI tudósítása szerint a miniszter.
Magyarország a gázárplafon bevezetése miatt most arra kényszerülhet, hogy módosítsa az Oroszországgal kötött gázszerződést. Szijjártó Péter ebben az ügyben már felvette a kapcsolatot Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettessel, aki szavai szerint nyitottságát fejezte a két ország közötti hosszú távú gázvásárlási megállapodás módosítására, amennyiben ez szükségessé válik.
PIACELLENES POLITIKAI ILLÚZIÓ?
Az első hivatalos orosz vélemény is elhangzott már a döntés kapcsán. „Ellentmond a piaci elveknek az EU gázárplafonról szóló megállapodása” – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn Minszkben újságíróknak.
„Ez a piaci árképzési folyamat megsértése, a piaci folyamatokba való beavatkozás, bármilyen, a plafonra való hivatkozás elfogadhatatlan” – mondta Peszkov az Interfax hírügynökség kérdésére válaszolva.
A szóvivő szerint az orosz válasz kidolgozásához időre van szükség, hogy gondosan mérlegelni lehessen az előnyöket és hátrányokat.
A Tanjug szerint ezzel egybevágó véleményt fogalmazott meg a Zukunft Gas német gázipari szövetség is, amely szerint csupán egy politikai illúzió a gáz nagykereskedelmi árának a korlátozása, amely a meg bukni a gyakorlatban.
„Helyesebb volna a kereslet csökkentésére összpontosítani egy európai gázelosztási mechanizmus kidolgozásával” – mondta a Reutersnek nyilatkozva Tim Keller, a szövetség vezérigazgatója.
Nyitókép: The 'Hoegh Esperanza' Floating Storage and Regasification Unit (FSRU) is anchored during the opening of the LNG (Liquefied Natural Gas) terminal in Wilhelmshaven, Germany, Saturday, Dec. 17,
