Az igazi turizmus akkor kezdődik, amikor a látogatók visszatérnek

A szabadkai Dankó Dénes teljesen véletlenül, előzetes elhatározás nélkül került a turizmus világába, azonban mindig is benne rejtőzött a vállalkozói szellem. A szakmai ranglétrán lépésről lépésre haladt felfelé. Főiskolásként Budapest utcáin különböző fesztiválokat, programokat, látványosságokat hirdető szórólapokat osztogatott órabérért. Ezután jegyárusból idegenvezető lett, majd telepített idegenvezető hat különböző országban. Elvégzett egy turisztikai szakmenedzseri képzést és irodákban dolgozott referensként, irodavezetőként, valamint idegenforgalmi képviselőként is tevékenykedett. Végül értékesítési igazgató lett. 2011-re már bejárta a fél világot. Huszonhét évnyi távollét után mégis úgy döntött, hogy hazaköltözik szülőföldjére, Szerbiába, hogy a megszerzett külföldi tapasztalatait itthon kamatoztassa.

Egy magyarországi utazásszervező cég tulajdonosaként, 2016-ban elhatározta, hogy megalapítja az Alpha Travel SEE utazásszervező vállalkozását Szabadkán. Lokálpatriótaként a legnagyobb vágya az volt, hogy idegenforgalommal foglalkozó cégével megmutassa és népszerűsítse a vajdasági és szerbiai nevezetességeket a hozzánk érkező turistáknak, hiszen úgy gondolja, hazánk több mint vonzó célpont azok számára, akik érdeklődnek más kultúrák megismerése iránt. A vállalkozó ma már csaknem húsz éve dolgozik a turizmusban. A vajdasági idegenforgalmi lehetőségek népszerűsítéséért, fáradhatatlan és elkötelezett munkásságáért az Alpha Travel & Marketing Kft. tulajdonosát nemrégiben elismerésben is részesítette a Vajdasági Gazdasági Kamara. A Siker kapuja elnevezésű díjjal évtizedek óta jutalmazzák azoknak az idegenforgalmi vállalatoknak a tevékenységét, amelyek az adott évben a legmagasabb színvonalú szolgáltatást nyújtják az adott kategóriában. Az elismerést Maja Gojković, tartományi kormányfőtől vehette át Dankó Dénes, akivel ezúttal a kalandos életútjáról, utazásairól, sikeres vállalkozásáról, hazánk különlegességeiről és a díjjal kapcsolatos érzéseiről beszélgettünk.

 Honnan indult a turizmus iránti szerelem? Mikor döntött úgy, hogy életre hívja vállalkozását?

– Mindig is imádtam utazni, felfedezni a világot. Egyetemistaként diákmunkát kellett vállalnom, így jutottam el az utcai jegyárusításhoz. Miközben dolgoztam és tapasztalatokat szereztem, tudatosan gyűjtöttem az anyagi forrásokat. A turizmusban az fogott meg, hogy sosem volt két egyforma nap, mindig új kihívásokkal találkoztam. Bár az emberekkel való munka nagyon nehéz és sok energiát igényel, diákként az átlagos magyar fizetés dupláját is megkerestem, mert jól fizetett. Ez adott további motivációt arra, hogy elutazzak Amerikába, a Work and Travel program keretében: Atlantában kezdtem, majd Miami, San Diego, Los Angeles, Las Vegas, Chicago, New York és végül Washington következett. A későbbiekben idegenvezetőként dolgoztam Jordániában, Tunéziában, Egyiptomban, Törökországban, Marokkóban, Magyarországon és Szerbiában is, majd értékesítési igazgatóként rengeteg országba szerveztünk utakat, illetve beutaztatással is foglalkoztunk, leginkább a közel-keleti országokból érkező turistáknak szerveztünk magyarországi túrákat. Egy idő után azonban úgy éreztem, haza kell költöznöm. Így jutottam el odáig, hogy 2016-ban végül saját céget alapítottam Szerbiában. A kezdet persze nem volt egyszerű, de mindig is a versenyhelyzetek, a kihívások éltettek, és az, hogy visszaadhassak valamit a társadalomnak abból, amit kaptam. A vállalkozásomat mindig is izgalmas társasjátéknak tekintettem, ahol stratégiát kell építeni, nem csak a szerencsében bízni. Számos csapdába estem, voltak, akik átvertek, és volt, hogy saját magamat vertem át. Bár sok nehézségen mentem keresztül, ezek segítettek abban, hogy megtanuljam, hogyan működtessem sikeresen a vállalkozásomat.

 Hogyan alakult a vállalkozása a kezdetektől?

 – Amikor elkezdtük az itthoni vállalkozást, felvettem a kapcsolatot a helyi turisztikai vállalkozókkal. Kiderült, mindamellett, hogy űrt töltünk be a cégünkkel, a Prosperitati Alapítvány 2019-től a turizmust is elkezdte támogatni. Kapcsolatba kerültem velük, és ugyan jómagam nem pályáztam, igyekeztem átadni a saját szakmai tapasztalatomat és javaslatokkal támogatni a megkezdett munkát. Akkoriban nem volt lehetőség a magyar nyelvű idegenvezetői képzésre. A Prosperitati elsők között állt az ügy mögé, és mostanra már két alkalommal szerveztük meg a továbbképzést a vajdasági magyar idegenvezetők számára. A működésükhöz szükséges licenc megszerzésének költségeihez első alkalommal az alapítvány, majd legutóbb a Magyar Nemzeti Tanács is hozzájárult, ennek köszönhetően tavaly 16 új magyar idegenvezető és 4 utaskísérő kezdett el tevékenykedni Vajdaságban, akik az idegenforgalmi minisztérium által kiírt pályázaton sikeres vizsgát tettek. Jelenleg több mint 25 aktív idegenvezetőnk van, akik közül 10–12 főt tudunk alkalmazni folyamatosan. Gyakorlatilag mind a húsz ember, aki idén vizsgázott, már legalább egy munkát elvégzett. Az elmúlt időszakban nagyon sok magyarországi és erdélyi, felvidéki, sőt kárpátaljai vendéget is fogadtunk. Folyamatosan bővítjük az épített és a kulturális örökség palettájának bemutatását országunkban. Arra törekszünk, hogy az európai piacon és a világpiacon is megállja a helyét a vajdasági turisztikai termékportfóliónk. Meggyőződésünk, hogy a vajdasági magyarok körében ez megtartó erő is lehet. Most már proaktívan keresünk új partnereket, és valós értékesítést végzünk, nem csupán várjuk, hogy megkeressenek bennünket. Ez viszont még közel sem a végcél. Jól előkészített munkával arra is igyekszünk felkészülni, hogy nyugat-európai turistákat is fogadni tudjunk.

 Úgy tudom, a pandémia alatt újra egyetemre iratkozott.

– Tavaly a budapesti Metropolitan Egyetemen szereztem közgazdász diplomát turizmus-vendéglátás szakon. Jelenleg turizmus management mesterképzésre járok, és már az is megfordult a fejemben, hogy miután ezt sikerrel abszolváltam, belevágok a doktori képzésbe is. Szeretnék egyetemen tanítani, átadni minden ismeretemet és a tapasztalatomat a fiatal generációnak. A fakultáson egyébként a tanulás mellett széles kapcsolatrendszert is kiépítettem, üzleti partnereket szereztem. Az eddig elsajátított tudás még a korábbi tapasztalataimmal együtt is egy olyan keretrendszert adott számomra, amely még jobban segít átlátni a folyamatokat.

 Úgy tűnik, hogy mindenben meglátja az üzleti lehetőséget. A jó kapcsolatrendszere lehet a sikere titka?

– Ez is hozzájárulhat, a siker egyik fontos eleme azonban a kapcsolati háló menedzselése. Lehet rengeteg ismerősöd és barátod, ám az igazi kérdés az, hogy miként koordinálod azt. A sikerem titka talán az, hogy soha nem adom fel. Nagyon sokszor előfordult az életemben, hogy amikor mindenki más balra ment, én jobbra indultam el. Eddig bevált ez a fordított irány, magam is kíváncsi vagyok arra, hogy mit hoz a jövő.

 Néhány évvel ezelőtt egy vajdasági, szerbiai utazásszervező platformot is létrehoztak a magyarországi, illetve a Kárpát-medencei magyar ajkú utazóknak, aminek Szerbia Magyarul a neve. Ezzel mi volt a céljuk?

– Ezt a platformot azért hoztuk létre, hogy magyar nyelvű asszisztenciát és profi idegenvezetést biztosítva tudjuk bemutatni hazánkat és a Szerbia egész területén megtalálható természeti csodákat, épített és egyéb kulturális kincseket a látogatók számára. Alapvetően a legtöbb vajdasági városban és a fővárosban is biztosítunk napi garantált túrákat, illetve igény szerint egyéneknek és csoportoknak is szervezünk privát, zárt csoportos túrákat. Az utak szervezése mellett hangsúlyosan foglalkozunk turizmusmarketinggel is, elsősorban beutaztatással, azaz külföldieket csábítunk Vajdaságba, illetve Szerbia egész területére. Gyakorlatilag minden tartományi nagyvárosban van helyi idegenvezetőnk, akik jogosultak kísérni a látogatókat. A közösségi média platformokat is használjuk, ahol próbáljuk növelni láthatóságunkat. Emellett részt veszünk nemzetközi turisztikai vásárokon és kiállításokon is. Nem mehetünk el a Helló, Vajdaság! turisztikai platform mellett sem, amely már egy komolyabb fórum, hiszen négy nyelven elérhető tartalommal rendelkezik. Ezt a Prosperitati Alapítvány hozta létre és üzemelteti. Ez a platform így a vajdasági idegenforgalmi stratégia szerves részét képezi, és újabb lehetőségeket biztosít az iparágban dolgozók, illetve a helyi lakosság számára egyaránt.

 Folyamatosan zajlanak az idegenvezetői képzések, hogyan lehet jelentkezni?

– Az idegenvezetés engedélyköteles tevékenység, amelyhez hat elméleti vizsgát és egy kétnapos gyakorlati vizsgát kell teljesíteni. Mi igyekszünk további támogatást szerezni és minden évben tanfolyamot szervezni. A vizsga lehetőségét a minisztérium írja ki, 300 fő jelentkezhet Szerbia-szerte, és ezek a helyek igen gyorsan betelnek. Elértük, hogy minden évben minimum 15 helyet fenntartsanak a magyar ajkú jelentkezők számára. A fő követelmény, hogy a jelentkező szerb állampolgár legyen (illetve legalább tartózkodási engedéllyel bírjon) és érettségivel rendelkezzen. Mivel a vizsgák szerb nyelven folynak, ezért az is hasznos, ha az érdeklődő jól beszél szerbül, ugyanakkor nem feltétel a tökéletes nyelvtudás. Sikeres vizsga után az ember idegenvezetői igazolványt kap, amivel már vezetheti a csoportokat. Jelenleg több az idősebb jelentkező, viszont szeretném, ha fiatalok is nagyobb számban próbálnák ki magukat ebben a szakmában. Ennek érdekében idén megalapítottuk a Vajdasági Magyar Idegenvezetők Egyesületét is. A szervezet elsősorban a magyar idegenvezetők szakmai érdekeit képviseli majd. Egyrészt folyamatos képzést kívánunk biztosítani számukra, másrészt egységes piaci viszonyokat szeretnének kialakítani. A magyar idegenvezetőkre ugyanis nagy szükség van ahhoz, hogy jellegzetes vajdasági magyar turizmusról lehessen beszélni. Emellett részt vehetünk nemzetközi pályázatokon is, amelyek a turizmus fejlesztésére irányulnak, és akár határon átnyúló vagy Szerbiához kapcsolódó támogatásokat is kínálnak.

 Hamarosan szuvenírüzletet is nyit.

– Igen, ez egy újdonság. A közeljövőben fogjuk megnyitni a szabadkai Városháza alatt a maga nemében egyedülálló utazási irodánkat, ami kifejezetten beutaztatással foglalkozik, illetve itt lesz egy szuvenírüzlet is, ahol túlnyomórészt legfeljebb 100 km-es körzetből származó helyi termelők portékáit, kézműves termékeit szeretnénk forgalmazni. Ehhez folyamatosan várjuk a helyi termelők jelentkezését.

 Hogyan tud mindent ennyire szakszerűen koordinálni?

– Ha az ember szereti a munkáját, akkor mindez könnyedén megy. Kell hozzá némi kreativitás, kitartás és az is, hogy ne adjuk fel az álmainkat. Ugyanakkor szeretni kell az embereket is, ezt már sokszor elmondtam. Ami pedig még ennél is fontosabb, hogy erős csapatot gyűjtök magam köré, és olyan emberekkel dolgozom, akik a maguk pozícióján a legjobbat hozzák ki magukból. Hiszek abban, hogy csakis rendszerbe szerveződve tudunk eredményesen munkálkodni.

 Térjünk vissza a turistákra! Milyenek a tapasztalatai, hogyan érzik magukat nálunk a külföldiek? Milyen előnyei vannak Szerbiának más országokkal szemben?

– A legtöbb látogatónk már az első nap után megjegyzi, hogy otthon érzi magát nálunk. Úgy tűnik, mintha egy olyan titkot rejtenénk, ami az emberek kedvességéből, a gazdag természeti szépségekből, a gyönyörű látnivalókból, a vendégszerető helyiekből fakad. A siker titka a helyi kultúra és gasztronómiai programok összhangja lehet. Egy ízletes étkezés vagy borkóstoló mindig nagy befutó, és az igazi turizmus akkor kezdődik, amikor a látogatók visszatérnek. Az állam ma már mind nagyobb figyelmet fordít az infrastruktúra fejlesztésére, például akvaparkok, medencék, wellnessközpontok építésével. Fontos előrelépés várható a vasúti hálózat fejlesztésével is, ami várhatóan jelentős hatással lesz majd a logisztikára.

 Hogyan és miben változtak az utazási szokások az utóbbi időben?

– Korábban az emberek fél évre, vagy akár egy évre előre foglaltak csoportos utakat. Ma már az utazások foglalásai is csak a legutolsó pillanatokban kezdődnek, és a nagyobb csoportok helyett inkább a kisebb, 8–10 fős családi csoportok váltak népszerűvé. A városlátogató programok mellett egyre nagyobb igény van a természetközeli élményekre, mivel az emberek a stresszes nagyvárosi életből szeretnének kiszakadni, pihenésre és nyugalomra vágynak. Az aktív turizmus, például a kerékpáros turizmus ma már rendkívül nagy népszerűségnek örvend. A látogatók szeretik saját maguk bejárni és felfedezni a helyeket. Az új generációs utazók számára pedig a fenntarthatóság is fontos szempont.

 Mely úti célokat javasolja általában az utazni vágyóknak?

– Nyugat-Bácskát a monostorszegi földvárral, a természeti rezervátummal, a zombori városnéző sétával és a bezdáni halászlével, Kupuszinával, valamint Bánátot a nagykikindai vasútállomás szabadkainál is régebbi épületével, a Deliblátói homokpusztával és megannyi, alig ismert látnivalójával. Szabadka, Palics, Magyarkanizsa vagy Zenta szintén olyan értékekkel rendelkezik, amelyek a vajdasági bakancslistán kell, hogy szerepeljenek. Aztán Zlatibor és környéke, a Tara, Bajina Bašta, аz Uvac-kanyon szintén nagyon nagy sláger, de a kopaoniki síparadicsom is tökéletes helyszín. Ezek aktív pihenésre alkalmasak, hiszen lehet kerékpározni, túrázni, kajakozni, kenuzni, családi kirándulásokra is kiválóak. Stara planinára és környékére is érdemes ellátogatni. Újvidéknek is igen nagy vonzereje van, emellett a Tarcal-hegy (Fruška gora) is sok kikapcsolódási lehetőséget kínál. A bánáti régióra is jelentős növekedést tudnánk behozni, nyilván ott is kell még az infrastruktúrában fejlődni, illetve nagyobb hangsúlyt kell helyezni az ottani turizmus marketingjére. Ha az egész országot nézzük, akkor Belgrád most nagyon közkedvelt úti cél az idelátogatóknak.

 Az utazások során milyen élettapasztalatokat gyűjtött?

– Eddig ötvenöt országban jártam, és az utazások során rengeteg élettapasztalatot szereztem. Szélesebb látókörűvé, befogadóbbá és megértőbbé váltam. Már nem gondolom, hogy külföldön tökéletesebb az élet, és azt sem, hogy sok helyen csak veszélyes emberek élnek. Inkább úgy látom, hogy a világ egy gyönyörű és fényes univerzum, amelynek szépségéhez mi is hozzá tudunk járulni. Utazás közben más kultúrákból, vallásokból és történelmi hagyatékokból is tanulhatunk, ami hozzájárul a személyes fejlődésünkhöz. Ugyanúgy a nyelvtanulás is segít abban, hogy megismerjünk másokat. A nyelvek elsajátítása révén sokkal szélesebb perspektívát nyerhetünk. Ez rengeteg lehetőséget és kaput nyit meg előttünk.

 Végezetül, hogyan érintette a díj?

– Nagyon meglepett. Nem túl gyakran ismerik el az ember munkáját, ezért rendívül jólesett. Nem azt mondom, hogy húszévente egy ilyen elismerés nem fér el az ember házában, hiszen ez egyben megerősít abban is, hogy valamit jól csinálunk. Szerintem a belgrádi és a budapesti utazási kiállításokon figyeltek fel ránk, illetve több alkalommal voltam kiállító a dubai és berlini kiállítások szerb standján is. Cégünk egyben a Szerb Nemzeti Turisztikai Hivatal képviselője Magyarországon, így bármilyen turizmusmarketing tevékenységet, amely Szerbia irányába folyik Magyarországon, mi végezünk. A statisztikák is alátámasztják a sikereinket, és innen eredhet ez az elismerés. Nagyon hálás vagyok érte!