Hova lett a humusz?

Vajdaság területén az intenzív mezőgazdasági termelés kezdete előtt még több mint 5 százalékos volt a termőföldek szervesanyag-tartalma, azóta fokozatosan csökken, és ma nagyjából 2 százalék, tehát valahol az optimális szint határán mozog. Tudatosítani kell, hogy mekkora problémáról van szó, és az államnak lépnie kell – figyelmeztet Jovica Vasin, az újvidéki Növénytermesztési és Konyhakertészeti Intézet szakembere.

– Annak a veszélye fenyeget, hogy tartományunk területén az iparszerű, intenzív mezőgazdaság környezetromboló hatása miatt tartósan elszegényedik a termőtalaj, s ennek beláthatatlan következményei lehetnek a termelést illetően. Ez már most megmutatkozik, hiszen annak ellenére, hogy teljes agrotechnikai eljárásokat alkalmaznak, a hozamok csökkennek – mondja Vasin.

Branislav Gulan agrárelemző szavai szerint Vajdaság területének 75 százalékát kétfajta talaj borítja, a csernozjom és a réti feketeföld, melynek a múlt század második felében még 5 százalék körüli volt a szervesanyag-tartalma. Ma ott tartunk, hogy 5 százalékon fölüli humuszt, vagyis az elhalt növényi részek felbomlásával keletkező, valamint a talajban élő szervezetekből származó szerves anyagokat ilyen mennyiségben a területeknek csak az 1 százaléka tartalmaz. Nagy gond, hogy három évtizede rohamosan, évente 2-3 százalékkal csökken az állatállomány. Ez az oka annak, hogy az országos szinten 4,1 millió hektárt kitevő termőterület legnagyobb részén már nem istállótrágyát, hanem műtrágyát használnak.

– Mivel – különösen Vajdaságban – veszélyes ütemben csökken a talaj szervesanyag-, azaz humusztartalma, a szántók hamarosan terméketlenné válhatnak. Másrészt jó hír, hogy új öntözőrendszereket telepítenek, mert a Köztársasági Statisztikai Intézet adatai szerint Szerbiában ma még csak a parcellák 1,5 százalékát öntözik, miközben a világstatisztika 17 százalékot mutat – mondja Gulan. Hozzáfűzi azonban, hiába a víz, ha nincs istállótrágya, Vajdaság akár már fél évszázad múlva sivataggá válhat a hozamok tekintetében. A termőtalaj dúsításában segíthet a szármaradványok beszántása a földbe, de az is egy megoldás, hogy támogassák azokat a gazdákat, akik szabályosan kezelik az istállótrágyát, ami nem kerülne sokba az államnak. Szerbia mezőgazdaságában a bruttó hazai termék megteremtéséhez az állattenyésztés csak 29 százalékban járul hozzá, másutt a világon ez az arány legkevesebb 60 százalék. Csakhogy az állatállomány újbóli felduzzasztása hosszú folyamat – állapította meg Gulan.