Cristian Cring személyében a Japan Tobacco International nyugat balkáni részlegének élére új igazgatót neveztek ki. Az új vezető azonnal felhívta magára figyelmet, hiszen két héttel ezelőtt bejelentette, hogy a JTI ötmillió euróval támogatja a dohánytermelést Szerbiában. A sokakat érintő jó hír kapcsán belgrádi irodájában kerestük fel az üzletembert.
Miért tartotta szükségesnek az ötmilliós támogatást – kérdeztük Cristian Cringtől
– Szerbiának óriási lehetőségei vannak a dohánytermesztésben, és ha ezeket kihasználja, a kivitelét is növelheti. Elégedettek vagyunk az itteni dohánnyal, és azt is el kell mondani, hogy mióta megvásároltuk a zentai dohánygyárat, sokat javult a megtermelt dohány minősége. Arra törekszünk, minél jobb dohányt termeljenek, minél nagyobb hozammal. Ezt nem a parcellák növelésével kívánjuk elérni, hanem megbízható hozammal. Mivel csak igen kevés gazdának van lehetősége az öntözésre, a JTI most és az elkövetkező néhány évben öntözőberendezések kiépítését támogatja. A kivitel mellet az is fontos, hogy a dohány termelése állandó munkát biztosít az embereknek. A JTI a dohánytermesztésen keresztül 500 mezőgazdaságból élő háztartásnak teremt megélhetést, 2000 munkásnak és 300 szezon munkásnak ad munkát. Ezért is roppant fontos a dohánytermelés.
Információink szerint olcsóbb a dohányt behozni, mint Szerbiában megtermeltetni, a JTI mégis itteni termelőktől vásárol.
– Ez így van. Egy kicsit ugyan aggódunk a termelés magas költségei miatt, de elégedettek vagyunk a szerbiai dohány minőségével. Azt reméljük, hogy a kormány tervet dolgoz ki a dohánytermelés egyfajta támogatására. Szeretnénk hozzájárulni a szerbiai dohánytermelés fenntartásához és fejlesztéséhez, és úgy gondoljuk, hogy megfelelő mennyiségű, és megfelelő időre biztosított (3–5 év) prémium is még csak a dohánytermesztés alapját képezi. Prémium nélkül nincs konkurens termelés. Prémium nélkül a dohánytermelés is és az ebből élők is veszélybe kerülnek.
A JTI termelésre serkenti a dohánnyal foglalkozókat, ezért Zenta környékén is egyre többen termesztenek dohányt. Ez azt jelenti, hogy hosszú távon is Szerbiában akarja felvásárolni az alapanyagot?
– A JTI-hoz hasonló multinacionális vállalatok mindig hosszútávra terveznek. Természetesen mi is hosszútávon gondolkodunk, ezért megpróbáljuk elősegíteni a termelés fejlődését. Mivel a dohánytermelés költségei hektáronként 13 000–16 000 euró, és ehhez a termelőknek nincs elegendő tőkéjük, a befektetést néhány évre előre meg kell tervezni. Minden európai ország hasonló problémákkal küzd, beleértve a szomszédos Horvátországot, Bulgáriát és Macedóniát is, és mind a prémiumban talált megoldást.
Tavaly a JTI Senta 2400 tonna dohányt vásárolt meg a termelőktől. Mennyit terveznek az idei évre?
– Figyelembe véve a JTI szakmai és anyagi támogatását, mint amilyen a szóban forgó öntözőrendszerekbe való befektetés is, nagyobb termésre számítunk a tavalyinál. Ha minden a tervek szerint alakul, és jó lesz a hektáronkénti hozam, akkor több mint 3000 tonnát fogunk átvenni.
Mennyire elégedett a zentai gyár foglalkoztatottjaival?
– Abszolút, és büszkék vagyunk a szerbiai szakembereink és technikusaink sikereire. A belgrádi eladási és kereskedelmi központban és a zentai gyárban összesen 300 alkalmazottunk van. A munkatársaink jelentik számunkra a legnagyobb kincset, és azt az erőt melynek sikerességünket köszönhetjük. A minél tökéletesebb munkára törekszünk, ezért rendszeresen tartunk szemináriumot, továbbképzést, tájékoztatást.
Tervezik-e újabb munkahelyek teremtését, és ha igen, milyen munkaerőre lesz szükségük?
– A JTI globális és helyi viszonylatban is a leggyorsabban fejlődő dohánygyár. A dinamikus növekedés magával hozza az új munkalehetőséget a belgrádi irodában és zentai a gyárban is. Szükségünk lesz majd mérnökökre, pénzügyi-, gazdasági szakemberekre, eladási-és reklám menedzserekre, elektrotechnikusokra, mechanikusokra. Legfontosabb, hogy az illető a számára legmegfelelőbb, legtesthezállóbb munkát találjuk meg, és mi továbbképezzük őt, hogy jártas legyen a szakmájában. Mi nem csak munkát, karriert is kínálunk. Akik a JTI-ban nyitottak a tanulásra, és a fejlődésre, megtalálják helyüket a vállalatnál.
A JTI a tavasszal kezdte meg a cigaretta Bosznia Hercegovinába való kivitelét. Mennyire elégedettek a bosnyák piaccal?
– A Winston és a Monte Carlo az elárúsítóhelyek 25 százalékán kapható, és ez óriási siker, főleg ha azt nézzük, hogy alig több, mint egy hónapja kezdtük meg a kivitelt. Az általunk felvásárol Galaher dohánygyártó cég termékei és a zentai gyár sikeres termelése megalapozta számunkra a bosnyák piacon való sikerességet.
A JTI az első vállalat Szerbiában, mely alkalmazza a Kaizen menedzsmentet. Miről ismerhető meg ez a zentai vállalatban is alkalmazott vállalatvezetés, és tervezik-e más cégekkel is megosztani ezt a tudást?
– Mint a Kaizent alkalmazó romániai JTI volt igazgatója, nagyon elégedett vagyok, hogy ezt a módszert a JTI szerbiai gyárában is bevezették. Ez garantálja a vállalat sikerét a piacon. A Kaizen a japán cégek üzleti sikerének titka. Lényege a rendszeres, mindennapi fejlődés. Carlsten Otto, a Kaizen intézet szakembere jelenleg épp a zentai gyárban tartózkodik, hogy felmérje, mennyire érvényesül a mindennapi fejlődés követelménye a vállalatban, és tanácsot adjon. Azt tervezzük, hogy a kis és középvállalatokat is bevonjuk ebbe a fejlődési rendszerbe oly módon, hogy velük is megismertetjük a filozófia lényegét. Én nagyon remélem, hogy több szerbiai vállalat is felismeri majd ennek az előrehaladási módszernek a jelentőségét.
Tavaly jelentős anyagi segítséggel járultak hozzá a zentai Művelődési Ház felújításához. Mennyire elégedettek a munkálatok menetével, és számíthatnak-e a zentaiak újabb donációra?
–Büszkék vagyunk rá, hogy olyan ügyet segíthetünk, mely minden zentait érint. 135 000 dollárt adtunk, és már nagyon várjuk a felújított színház ünnepélyes átadását. Továbbra is az a célunk, hogy minél szélesebb körben megismertessük a japán kultúrát, és, hogy segítségükre legyünk a zentaiaknak.
