Az idén még viszonylag magas lesz az infláció

Az idén is folytatódnak a drágulások, de a tavalyinál kisebb intenzitással. A múlt évben a pénzhígulás átlaga 12 százalék körül mozgott, novemberben az éves összevetésben számított értékvesztés 15,1 százalékos volt, az új év első hónapjaiban pedig ez az inflációs irányzat enyhe mértékben folytatódik, de nem valószínű, hogy meghaladja a 16 százalékot – nyilatkozta a Tanjugnak Bojan Stanić, a Szerbiai Gazdasági Kamara stratégiai elemzési szektorának segédigazgatója. Szerinte ez az egy évvel korábbi adatokhoz mért 16 százalékos pénzromlás lenne az infláció csúcsa, utána lelassulna. Erre utal a németországi és az egész európai uniós, valamint az amerikai helyzet is. Az idén még viszonylag magas, éves szinten 8 és 10 százalék közötti lesz az inflációs ráta, „ami mégis alacsonyabb a tavalyinál”.

A polgárokat különösen az élelmiszer-drágulás érinti súlyosan, ami miatt többségüknek az a benyomása, hogy pénzünk sokkal nagyobb ütemben értéktelenedik, mint ahogyan a hivatalos közlések állítják. Stanić magyarázata szerint ez azért van így, mert életszínvonalunk jóval az európai átlag alatt van, és a fogyasztói kosár tartalmának nagyon jelentős részét az élelem teszi ki, aminek ára az energiahordozók drágulásának következményeként emelkedik, ráadásul a gyártók a nemzetközi piacokon alakuló árakhoz is igazodnak. Kiemelte, hogy tavaly a tej különösen nagymértékben drágult, de ára a behozatali tejéhez hasonló maradt, ami azzal magyarázható, hogy a forrásországokban nagyobb a termelékenység, és így ár tekintetében versenyképesebbek. Az is tény, hogy Szerbiában folyamatosan csökken az állatállomány, és hogy a tejiparnak sokkal nagyobb állami támogatásra lenne szüksége.

– Az energiahordozók ára most nem sokkal magasabb, mint a válság kirobbanása előtt volt, de a végtermékek árán ez egyhamar nem tud megmutatkozni, az idén biztosan nem lesznek olcsóbbak, miközben nem tudni, milyen energiadrágulásokat és milyen esetleges újabb inflációs nyomást hozhat a következő fűtési idény – mondta Stanić. Rendkívül fontosnak tartja a lakosság vásárlóerejének szinten tartását, tehát a bérek és nyugdíjak inflációaarányos emelését, mert, mint mondja, ha csökken a hazai termékek és szolgáltatások iránti kereslet, az kedvezőtlen hatással lesz az egész gazdaságra és az államkassza állapotára.

– A mi vállalataink nagy része a hazai piacra termel, ezért fontos a lakosság vásárlóerejének fenntartása. Azt is szem előtt kell tartani, hogy az európai gazdaság sokkal ütemesebben lassul, mint a szerbiai, ezért csökken a termékeink iránti külföldi kereslet, tehát figyelni kell a hazai értékesítési lehetőségekre. Ebbe a kérdéskörbe az is beletartozik, hogy növelni kell a magánszektorban dolgozók fizetését is, nehogy kiszivárogjanak külföldre, tovább rontva ezzel a különben is lesújtó népesedési mutatókat – fejtette ki Stanić.