Az euróövezetben az átlagbérek jelentősen alacsonyabbak, mint a koronavírus-járvány előtti időszakban – közölte az Európai Központi Bank. Arra figyelmeztetett, hogy a következő időszakban tovább csökkenhet a magas infláció miatt.
A koronavírus-járvány nagy válságot okozott a munkaerőpiacon. A gazdaság felépülése után jelentősen növekedtek a bérek, főleg az egészségügyben, a közlekedésben és a vendéglátóiparban. A pandémia kezdetén az infláció nagyon alacsony volt, 2021-ben azonban meredeken felgyorsult, ami annak tudható be, hogy a gazdaság gyors ütemben nyílt újra. Ezenkívül köztudott, hogy a magasabb energiaárak is növelik a pénzromlás mértékét. Az ukrajnai háború kitörésével pedig újabb sokk érte a világgazdaságot, pedig már kezdett volna kilábalni a járvány okozta válságból. A háború felülírta az inflációs kilátásokat, a gáz-, áram- és kőolajárak elszálltak, habár már korábban is komoly nehézséget okoztak a gazdasági élet szereplőinek.
A Goldman Sachs elemzői már nem számolnak euróövezeti recesszióval, miután a zóna gazdasága a múlt év végen sokkal ellenállóbbnak bizonyult a vártnál. Az amerikai jegybank előrejelzése szerint az eurót használó országok bruttó hazai terméke várhatóan 0,6 százalékkal nőhet az idén, szemben az eddigi prognózissal, amely 0,12 százalékos csökkenést vetített előre. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint az euróövezet inflációja a novemberi 10,1 százalékról 9,2 százalékra csökkent 2022 decemberében. A piac 9,5 százalékot várt. Szakértők szerint azonban nem jó hír, hogy a magáninfláció rekordmagasságot, 5,2 százalékot ért el. A befektetők abban reménykednek, hogy a csökkenő infláció megnyitja az utat az Európai Központi Bank számára, hogy mérsékelje az agresszív monetáris politikai szigorítási ciklusát és enyhítsen a fájdalmas gazdasági helyzeten. Az elemzők azonban egyelőre nem várnak fordulatot a banktól. Már csak azért sem, mert az eurózóna inflációs célja 2 százalék, és az említett szám ettől még mindig nagyon messze van. Az infláció nagy részét még mindig az energia drágulása, azon belül is főleg a gáz árának emelkedése hajtja. A gáz és villanyáram ára nemcsak közvetlenül hat az inflációra, de a gyártáson és a szolgáltatásokon keresztül közvetve is érződik a hatása. A gázárak alakulása ezért kulcstényező az európai infláció szempontjából. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) előrejelzése alapján a szigorúbb monetáris politika, a tartósan magas energiaárak, a háztartások gyenge reáljövedelem-növekedés várhatóan mind visszafogja a gazdaság teljesítményét 2023-ban. Szerencsére az enyhe tél és bőséges LNG-beszerzések miatt a gázárak esnek a kontinensen.
Az Európai Unióban 2021-ben a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók éves átlagbére 33 500 euró volt – tette közzé adatait az Eurostat. A számításba nemcsak a teljes foglalkoztatásban, hanem a részmunkaidőben dolgozók fizetését is figyelembe vették. Az uniós országok között nagy eltérések mutatkoznak az átlagbérek tekintetében. 2021-ben az éves átlagkereset Luxemburgban volt a legmagasabb, 72 200 euró, majd következik Dánia (63 300 euró) és Írország (50 300 euró). A legalacsonyabb fizetéseket pedig Bulgáriában jegyezték, itt az éves átlagkereset 10 300 eurót tett ki. Magyarországon a polgárok 12 600 eurót, Romániában pedig 13 000 eurót tehettek zsebre egy évben.
A régióban 2021-ben az átlagkereset Szlovéniában volt a legmagasabb, évi 28.760 euró, Horvátországban pedig 16.170 euró. Szerbia 2021-ben a negyedik legszegényebb ország volt Európában az egy főre jutó bruttó hazai termék és fogyasztás alapján. Szerbia mindkét esetben jóval az uniós átlag alatt van. Szerbia mögött csupán Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia és Albánia foglal helyet, amelyek az egy főre jutó GDP és a fogyasztás alapján a legszegényebb európai országok. Az uniós tagállamok közül e tekintetben Bulgária a legszegényebb ország, utána következik a sorban Görögország, Magyarország és Szlovákia. Szerbiához képest azonban még így is kedvezőbb gazdasági helyzetben vannak. A leggazdagabb uniós ország Luxemburg.
