Horvátország január 1-jén búcsút mondott valutájának, a kunának, és az euróövezet huszadik tagjává vált. Az euró bevezetése egyszerre áldás és átok a horvátoknak. Egyrészt a közös európai fizetőeszköz ellenállóbb a negatív nemzetközi behatásokkal szemben, mint a kuna, így az inflációs kitettség is alacsonyabb. Másrészt viszont az árak automatikusan elkezdtek közeledni a nyugat-európai színvonalhoz, s ez számos polgárnak megfizethetetlenné tette a termékeket. A legtöbb árus beismeri, hogy nem akar veszíteni, és a bizonytalanságra inkább áremeléssel reagál. Most is több száz ellenőr járja a boltokat, hogy kiderüljön, hányan éltek vissza azzal, hogy felkerekítették az árakat. Horvátországban már novemberben is 13,5 százalékos volt az infláció, és ez januárban akár meg is duplázódhat. Az átállás előkészítése során a hatóságok folyamatosan hangsúlyozták, hogy az euró bevezetése előnyös lesz az ország 3,9 millió lakosa számára. A közös európai fizetőeszköz rendszeresítése azonban a vártnál körülményesebben alakult, nem kevés bosszúságot okozva ezzel a lakosságnak, és már a csalók is megjelentek. Andrej Plenković horvát kormányfő még 2020 nyarán bejelentette, hogy 2023 első napján országa bevezeti az eurót. A politikus akkor elmondta, hogy az új pénztől gazdasági fellendülést és pénzügyi stabilitást várnak, ráadásul az euró jót tesz majd a turizmusnak is. Mint mondta, azon munkálkodnak, hogy a legfejlettebb európai országok közé kerüljenek. Az euró bevezetésével azonban emelkedtek az árak, és a kereskedők, ha csak tehetik, felfelé kerekítik. A Jutarnji list horvát lap írása szerint a legtöbb árus nem akar bajlódni a régi, kunában meghatározott árak pontos átszámításával (egy euró 7,5345 kuna), ezért inkább kerekítik az árakat. Például a kenyér eddig hét kunába került, most mindenhol egy euró. Hasonló áremelkedések észlelhetők szinte mindenhol. Az átváltás során leginkább a kávét drágították meg, egy helyen két kunával is emelték az árát.
Horvátországban még mindig özönlenek a panaszok a nagy áremelések miatt, amit az euróátváltással álcázva hajtottak végre a kereskedelemben és a szolgáltatásokban. Davor Filipović gazdasági miniszter a drágulási hullám kapcsán elmondta, ebben a nehéz időszakban elfogadhatatlan, hogy bárki is nyerészkedjen a lakosság kárára. A zágrábi kormány szigorú ellenintézkedéseket helyezett kilátásba, mindeddig azonban nem történt széles körű árcsökkenés.
Horvátországban egyre nehezebb dolga van annak, aki 200 vagy 500 euróssal szeretne fizetni, ugyanis egyes üzletek nem fogadják el a legnagyobb címletű bankjegyeket. A Horvát Nemzeti Bank elmondta, hogy a kereskedőknek minden bankjegyet el kellene fogadniuk, jelenleg azonban egyetlenegy törvény sem kötelezi őket erre.
Horvátországban január 14-éig kettős jegyzés él, azaz szombat éjfélig az euró mellett mindenütt hivatalosan fizetni lehet még kunával, de ilyen esetben is euróban adják a visszajárót. Január 15-étől marad az euró az egyedüli fizetőeszköz, ám a kunát az idén még minden bankban, postán azonnal átváltják.
