Az enyhe téli időjárás nincs jó hatással a gyümölcsösökre, és arra kell készülni, hogy az idén csökken a hozam – nyilatkozta a Beta hírügynökségnek Zoran Keserović, az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karának tanára. Mint mondta, 2010 óta télen viszonylag magas a hőmérséklet, az idén január első napjaiban 14 és 16 Celsius-fok között mozgott, és ha áprilisban csökkenni fog a hőmérséklet, veszélybe kerülnek az olyan érzékeny gyümölcsök mint az őszibarack, a sárgabarack, a cseresznye, de még az alma és a körte is.
Rámutatott arra, hogy az elmúlt 10 évben a legrosszabb év 2012 volt, amikor a hasonló időjárási viszonyok miatt a gyümölcs nagy része tavasszal lefagyott, és 150 millió dolláros kár keletkezett. A legjobb év ebben az időszakban a 2013-as év volt, akkor a gyümölcshozam 1,68 millió tonnát tett ki. A tavalyi termésből származó nyereség körülbelül 800 millió dollár lesz, és lehet, hogy felülmúlja a gabona bevételét. Keserović elmondta, hogy a szerbiai almát Oroszországba is szállítják, a közlekedési nehézségek és annak ellenére is, hogy már ott is növekszik az almával beültetett területek száma.
– Ha a termelésben alkalmazzák a legkorszerűbb technológiai vívmányokat, és első osztályú lesz a hozam, Szerbia a nehézségek ellenére is külföldre szállítja az almát, de a behozatal is jelentős. Szerbia piaca teljesen nyitott, de lehetne módot találni arra, hogy jobban megvédjék, mint például német piacot – fogalmazott Keserović.
Szavai szerint szükség van a lakosság oktatására ahhoz, hogy növekedjen például az almafogyasztás, ahelyett, hogy előnyt adnak az olyan gyümölcsöknek mint a narancs és a mandarin, amelyeknek vitatott az egészségbiztonsága. Szavai szerint Szerbiában a fejenkénti almafogyasztás megengedhetetlenül alacsony, 11 kilogrammot tesz ki, de 20 kilónak kellene lennie.
A szerbiai alma akkor egészséges, ha a védőszereket helyesen használják, és az íze nem hasonlítható össze a Hollandiában termesztett almáéval. A régió országaihoz képest Szerbiában fejlett a gyümölcstermesztés, 185 ezer hektáron termesztenek gyümölcsöt, és 8-szor nagyobb területen, mint Horvátországban. A dió- és mogyoró termesztésében azonban még van hova fejlődnünk, mivel ezeket inkább importáljuk – fejtette ki a szakértő.
Keserović úgy véli, hogy Szerbia ha folytatni szeretné az alma kivitelét, fejlesztenie kell a technológiát és csökkenteni a költségeket, különben 10 év múlva Oroszországból hozunk be almát.
Oroszország jelentősen, évente 1500 hektárral növeli az almaültetvények számát a dél-kaukázusi térségben, és egyes területeken olyan korszerű technológiát alkalmaz, amelyet Szerbiában még nem alkalmaznak. Ezek mellett Oroszországban olcsó az üzemanyag és a munkaerő, így Szerbiában is csökkenteni szükséges az alamtermesztés költségeit. A hazai alma árának ugyanis vesenyképesnek kell lennie az orosz almáéval – fejtette ki Keserović.
A szerbiai gyümölcskivitel értéke egyébként 2021-ben elérte a 850 millió eurót, ami az össz agrártermékek exportjának 20 százaléka. A szakértők szerint tehát a gyümölcstermesztés mindenképpen fejlődőképes és lehetőségekkel teli ágazat.
