A német állam legfrissebb felmérései szerint legkevesebb 400 ezer szerb nemzetiségű polgár él és dolgozik a világ egyik legerősebb gazdaságával dicsekvő országban – írja a Blic napilap és hozzáteszi, hogy ez a szám tovább növekedhet, hisz Németországban munkaerőhiány van. Egyes elemzések szerint ugyanis csaknem 1,7 millió munkahely vár betöltésre. Így a német vezetés amellett, hogy lehetőséget adott a kettős állampolgárságra, könnyített a külföldi munkavállalók alkalmazásának feltételein is: bevezette az úgynevezett „esélykártyát”. Ezekkel az intézkedésekkel szeretné elérni, hogy megduplázza a nyugat-balkáni régióból érkező vendégmunkások számát.
A képesített munkások betelepítéséről szóló új törvénnyel a német vezetés 50 ezerre növelte azt a korábban 25 ezres maximumot, amellyel korlátozta a szerb, albán, boszniai, koszovói, montenegrói és az észak-macedóniai állampolgárok bevándorlását. Az esélykártyával pedig megteremtette annak a lehetőségét is, hogy előre bebiztosított munkahely nélkül is érkezzenek a balkáni régióból szakemberek Németországba. Korábban ugyanis a munkahely feltétele volt a letelepedésnek: az új rendelkezések azonban lehetővé teszik, hogy a bevándorlók előbb lakást találjanak és alkalmazkodjanak, és csak ezt követően keressenek állást. A munkavállalóknak ezentúl az eredeti állampolgárságukról sem kell lemondaniuk, az egyszerűsített eljárás ugyanis lehetővé teszi a kettős állampolgárságot. A német belügyminisztérium új szabályzata szerint a német állampolgárságot öt év ott-tartózkodás után igényelhetik a külföldi munkavállalók.
A Blic szerint félő, hogy a könnyített eljárások újabb tömegeket csábítanak el Szerbiából. Idehaza ugyanis továbbra is jóval kevesebbet keresnek a szakmai képesítéssel rendelkező fiatalok, mint Nyugaton. A mesterségeket jól megbecsülik Németországban: a kőműves átlagban 3214 eurót keres havonta, a szobafestő 2975 eurós jövedelemre tehet szert, a kovácsok viszont 3053 eurót tehetnek zsebbe a hónap végén. A hegesztői képesítéssel rendelkezők átlag 2819 eurót, a keramikusok pedig 3.000 eurót keresnek – írja a napilap. Hozzáteszi: a kivándorlók többsége fizikai munkát végez Németországban. Többnyire mosogatást és felszolgálást vállalnak a vendéglátóiparban, de sokan takarítóként vagy raktárosként helyezkednek el. Népszerűek a kamionsofőri állások is, ahogyan a különböző munkagépeket vezető megbízatások is. A targoncavezetők például havonta átlag 2679 eurót kapnak kézhez.
Külföldön a legkeresettebbek az egészségügyi dolgozók, így a balkáni régióból sokan épp ilyen képesítéssel érkeznek Németországba. Egy gyógytornász 2588 eurós jövedelemre tehet szert a nyugati országban, a kórházi ápolók átlag 3511 eurót keresnek, az egészségügyi nővérek pedig 3645 eurót vihetnek haza egy havi munkájukért. A fogtechnikusok 2590, a laborasszisztensek 3497 eurós fizetésre számíthatnak, az orvosok számlaegyenlege viszont átlagban 6337 euróval magasabb a hónap végén. Más főiskolai vagy egyetemi diplomával is könnyen elhelyezkednek a szerbiai állampolgárok Németországban: a gépészmérnökök átlag 6173, az villamosmérnökök 6300, az építészmérnökök pedig 4122 eurót keresnek. A programozók fizetése viszont csillagászati, ahogyan a világ más országaiban is – sorolja a lehetőségeket a Blic.
