Az európai piacon tegnap délelőtt történelmi szintű magaslatra emelkedett a gáz ára: 2267 dollárba került ezer köbméter – tette közzé a Szputnyik orosz hírportál. A nemzetközi piacot rengető drágulás országunkra egyelőre nincs hatással, mivel Aleksandar Vučić államfő tavaly év végén megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy a szükséges földgáz 60 százalékát Szerbia 270 dollárért kapja ezer köbméterenként. A többit az oroszoktól tőzsdei áron, a kereskedőktől viszont a provízióval kiegészített tőzsdei áron szerezzük be.
A június 1-jéig megkötött egyezményt nem veszélyezteti a nemzetközi tőzsdén tapasztalt drágulás, ezt követően pedig előreláthatólag hosszú távú, tízéves szerződést köt Szerbia az orosz szolgáltatókkal – nyilatkozta a Tanjugnak Dušan Bajatović, a Srbijagas igazgatója. Kiemelte, hogy egy ország gazdasága sem fogja hosszú távon kibírni azt a terhelést, amelyet a csaknem 2300 dolláros gázár jelent.
JÚNIUSIG NEM DRÁGUL A GÁZ
A hazai gázszolgáltató első embere hangsúlyozta, hogy a múlt év végén biztosított alacsony ár lehetővé teszi, hogy az idei fűtésidényben országunkban ne emelkedjen a földgáz ára sem a háztartások, sem az ipari felhasználók számára. Ez növeli a hazai gazdaság versenyképességét, így „az alacsony áron alapuló politika megőrizte az ipari termelést és a munkahelyeket országunkban” – fogalmazott Bajatović.
Hozzátette, hogy az oroszokkal kötött megállapodás a gázellátás stabilitását is biztosította: Szerbia jelenleg rendelkezik elegendő mennyiségű földgázzal. Az állami vezetés ugyanis időben feltöltötte mind a gáztárolókat, mind más energiatárolókat is – állította. Hozzátette, hogy amennyiben ebben a pillanatban elzáródnának a csapok, az országnak akkor is lenne elegendő tartaléka arra, hogy az azt követő 60 napban biztosítsa az ország szükségleteinek ellátását.
KÉT HÓNAPOS BIZTONSÁG
A stabil energiaellátást Zorana Mihajlović energiaügyi miniszter is megerősítette. Kiemelte, hogy az orosz–ukrán konfliktus egyelőre nem hat ki jelentősebben országunk gazdaságára, mert az államvezetés a földgáz mellett biztosított elég olajtartalékot is, de kőolaj-származékokból sincs hiány.
– A dízel üzemanyagból 57 napra elegendő tartalékunk van, a benzinből 67 napig tartunk ki, gázolajból viszont 110 napra elegendő mennyiséget halmoztunk fel arra az esetre, ha akadozna vagy leállna a külföldről érkező ellátás. A földgáz nagy részét jelenleg a Balkán-áramlatból biztosítjuk, amely megkerüli Ukrajnát, és pillanatnyilag semmi sem veszélyezteti a működését. Az udvarnoki tárolóban 110 millió köbméternyi földgázt tárolunk – áll a miniszter közleményében.
Ugyanitt kiemeli, hogy az orosz–ukrán konfliktus nem csak az Unió, Oroszország és az Egyesült Államok harca: az egész világ számára problémát jelent.
– Ahelyett, hogy az új technológiák, a tudomány és egészségügy fejlesztése által az életminőség javulását szorgalmaznánk, háborúzunk. Itt tartunk. Mi azonban arra törekszünk, hogy a jelenlegi helyzetben megőrizzük Szerbia stabilitását: biztosítottunk elég energiatartalékot ahhoz, hogy ne kelljen rettegni a hiánytól – fogalmazta meg gondolatait Zorana Mihajlović.
ÓVATOSAN AZ OROSZOKKAL
Szerbia és Oroszország viszonyáról Dušan Bajatovićot is faggatták. Nyilatkozatában elmondta, hogy a nyugati országok nagy nyomást gyakoroltak Szerbiára amiatt, hogy az orosz–ukrán konfliktus kirobbanását követően érvényesítsen szankciókat Oroszországgal szemben. Ez azonban nem szolgálná az ország érdekeit: nem kell levágni azt az ágat, amelyen ülsz – magyarázta az álláspontját az igazgató a szerb nyelv egyik szólásával.
– Európában Szerbia az egyetlen ország, amely nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben. Személyes meggyőződésem, hogy ki kell állnunk e döntés mellett, mert szükségünk van Oroszország támogatására mind a Koszovóért folytatott harcban, mind a daytoni szerződést illetően, de az Egyesült Nemzetek Szervezete támogatásával kapcsolatban is. Ugyanakkor Szerbia nem csak Oroszországhoz kötődik: az előrelépésben a legnagyobb partnereink a fejlett nyugat-európai országok. A külföldi befektetők megtartása és az új beruházók bevonzása tekintetében tehát akadhatnak problémáink. Az állam vezetősége azonban elegendő bölcsességgel és bátorsággal rendelkezett ahhoz, hogy elismerje Ukrajna területi integritását – fogalmazott Bajatović. Hozzátette: az orosz–ukrán konfliktus világosan rámutatott arra, hogy „a nemzetközi jogok valójában semmit sem érnek: csak a nagyhatalmak nagy érdekei léteznek és mi, akik mindehhez kicsik vagyunk”.
