– Ez a világ, melyben ma élünk, már nem az, amit két évvel ezelőtt ismertünk, de megmutattuk, hogy meg tudunk küzdeni a válsággal. Jobb időkben sem történt meg az, ami az utóbbi két évben, hogy Szerbia élen jár Európában a gazdasági növekedés tekintetében – állapította meg Siniša Mali pénzügyminiszter a vasárnap kezdődött 29. Kopaoniki Üzleti Fórumon, melynek jó előre beharangozott mottója: Szerbia 2030: A fenntartható fejlődés útja. A világban zajló események és azok szerbiai lecsapódása azonban felülírta az eredetileg meghatározott témát, így a fórum négy napján az lesz a legfontosabb kérdések egyike, milyen hatással van/lesz Szerbia gazdaságára az ukrajnai háború.
„Ezer köbméter földgáz ma már több mint 3600 dollár, a szén öt nap alatt 75 százalékkal drágult, a kőolaj hordója többe kerül, mint bármikor a múltban. Minden megváltozott. Szerbia továbbra is felelős gazdaságpolitikát folytat, prioritása a gazdasági növekedés. Négy egymást követő évben költségvetési többletet jegyeztünk, ennek köszönhetően sikerült gyorsan és megfelelően reagálnunk, amikor beütött a válság. Befagyasztottuk az alapélelmiszerek és az üzemanyag árát, a háztartásoknak nem drágul az áram, az árfolyam továbbra is stabil. A mostaninál mélyebb válságra is lesz mivel válaszolnunk. Megtartottuk a stabil közpénzügyeket, GDP-arányos közadósságunk, bár egyesek 60 százalékot is emlegettek, ma 51,4 százalék. Pillanatnyilag több mint 90 olyan beruházó van, aki szerbiai befektetést jelentett be, ami 37.000 munkahelyet hoz. A válságkezelési módszereink miatt egyetlen külföldi befektető sem állt el itteni terveitől, a Nyugat-Balkánnak ebbe a részébe érkező külföldi beruházások 60 százalékát Szerbiában valósítják meg. Évről évre növekszik a kivitelünk, s ebben közrejátszik a Nyitott Balkán kezdeményezés is. Az idén a GDP 7,3 százalékát, vagyis 486 milliárd dinárt nagyberuházásokra fordítunk – sorolta Mali. Bejelentette: a kormány e heti, csütörtöki ülésén fogadják el a legújabb újvidéki híd építésére vonatkozó szerződés aláírásáról szóló határozatot, a Belgrád–Újvidék vonalon pedig március 15-én indulnak az első gyorsvonatok. „Kétszáz kilométerrel még sohasem száguldottunk”, és folytatjuk a vasútépítést, következnek a Belgrád–Niš és a Niš–Preševo szakaszok, és mindez része a Szerbia 2025 programnak.
– Egy lépésre vagyunk a befektetési ajánlású besorolástól, meggyőződésem, hogy ha járvány nem lett volna, már abba a kategóriába tartoznánk – mondta a szerbiai Davosnak is nevezett üzleti tanácskozáson a pénzügyminiszter.
Jorgovanka Tabaković, a Szerb Nemzeti Bank kormányzója arra figyelmeztetett, hogy „politikai poénszerzés végett senkinek sincs joga pánikot kelteni és hamis információkat terjeszteni, különösen nem a stabilitás kárára, melyhez maga hozzá sem járult”. Vannak ártatlan hazugságok, de vannak túl drágák is, mint amilyen a pánik- és félelemkeltés, és ezt nem szabad büntetlenül hagyni – mondta a jegybank vezetője. Hozzátette: „Háború idején az első áldozat mindig az igazság, és ne engedjük meg, hogy a választási tevékenység megkezdésével ismét az igazság legyen az első áldozat.” Tabaković összegezte a két világjárványos évben végzetteket és a kilátásokat.
– Az utóbbi két évben az infláció átlaga 2,8 százalék volt, 6,4 százalékos kumulatív GDP-növekedéssel Európa élvonalában vagyunk, a válság előtti szintre háromnegyed év alatt sikerült visszakapaszkodnunk. A foglalkoztatottak számának átlaga majdnem 100 000-rel több, mint 2019-ben volt, a nettó keresetek a magánszektorban két év alatt 19,2 százalékkal növekedtek, a kivitel 2019 óta 17,1 milliárd euróval nőtt, rekordmennyiségű közvetlen külföldi beruházás valósult meg. Eredményeinkhez jelentősen hozzájárult a dinár stabil árfolyama, a devizatartalékok 3,1 milliárd euróval nőttek, az aranytartalék maximumon van, az ún. problematikus hitelek aránya 3,5 százalék alatti, vagyis kisebb, mint a járvány előtt volt – ismertette Tabaković.
Egy év kihagyás után – tavaly a járvány miatt Belgrádban tartották a tanácskozást – ezekben a napokban ismét a Kopaonikon van, mint mondani szokás, mindenki, aki számít: a Grand Szálló kongresszusi központjában a mintegy 1000 résztvevő között megjelentek a gazdasági és üzleti életben illetékes miniszterek, pénzügyi szakértők, elemzők, régióbeli és hazai gazdálkodók, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank képviselői. A rendezvény négy napja alatt a tervek szerint három plenáris ülést és 30-nál is több panelbeszélgetést tartanak, melyeken mintegy kétszázan fejtik ki meglátásaikat.
