Jó szomszédok a közös jövőért mottóval mutatták be tegnap a tartományi kormány épületében a
Szeged–Röszke–Horgos–Szabadka–Csikéria–Bácsalmás–Baja vasútvonal részletes megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása című projektumot.
A projektumról Milan Vučinić, a Szerbiai Vasutak főigazgatójának tanácsadója és a Tartományi Végrehajtó Tanács vasúti közlekedési tanácsának tagja elmondta:
– Ha valaki ma vonattal szeretne Szegedről Bajára utazni, akkor 140 kilométeres kerülőutat tesz meg, amit a projektum gyakorlatba ültetésével megspórolhatna – kezdte beszámolóját Vučinić. A geostratégiai szempontokra fektetve a hangsúlyt elmondta, hogy a DKMT (Duna–Körös–Maros–Tisza) Magyarországon, Románián és Szerbián átnyúló eurorégió elérhetősége kifejezetten hasznos volna a tervezet valóra váltásával.
A projektum általános célja a Fekete-tenger Konstanca régiójának az észak-adriai kikötőkkel transzeurópai közlekedési vasúti hálózat útján történő összekapcsolása. Ma kamionokkal szállítják az áru nagy részét, ami a vasúti vonalakon lebonyolítva 50 százalékos megtakarítást eredményezne.
Az EU-ban a vasúthálózat 15 százaléka az állam vagyona, nálunk ez 8 és 10 százalék között mozog. Vučinić elmondta még, hogy környezetvédelmi elvek is vezérelték a tervezet kiötlőit, ezenkívül
kulturális vonzata is van, és a turizmusnak is adna egy löketet.
Danilo Vučković, a projektum vezetőjének helyettese a tervezet kidolgozásában részt vett 20 szerb, magyar és dán szakember nevében üdvözölte az újságírókat. A koppenhágai székhelyű COWI céget képviselő Vučković a technikai részleteket ismertette a jelenlevőkkel. Elmondta, hogy tervezetet a Tartományi Gazdasági Titkárság, a DKMT Euroregionális Fejlesztési Ügynökség, a Magyar Állami Vasutak (MÁV) és a Szerbiai Vasutak megbízásából a COWI magyarországi és szerbiai részlege dolgozta ki.
Vasútvonal Szerbia és Magyarország határánál
A projektum két opciója került bemutatásra. Az első opció szerint 225 591 000 eurós befektetéssel 277 349 000 euró haszon valósulna meg, és a sínpárokon történő közlekedés 2019-re válna valóra. A második opció szerint a még távolabbi jövőben, egészen pontosan 2027-ben (!)160 kilométeres sebességgel utazhatnánk 269 787 000 eurós befektetéssel és 297 107 000 euró haszonnal. A projektum megvalósítási költségeinek 85 százalékát az EU, 15 százalékát a tartomány állná.
A sok előnnyel kecsegtető tervezetnek nagy szépséghibája, hogy Szerbiát 2019-re az EU-ban vizionálja, majd a későbbi schengeni határok eltörlését is beleszámítja. Viszont ha a számítás nem jön be, a sínek idővel tönkremennek.
