Hivatalosan szeptember derekára hirdették meg az Apple legújabb generációs mobiltelefonjának, a 15-ös sorszámú iPhone-nak a világpremierjét. Az amerikai cég nagy reményeket fűzött a készülék fogadtatásához, de az örömbe nagy adag üröm vegyül.
Kína ugyanis a napokban jelezte: az állami szférában dolgozóknak tilos az Apple bármely iPhone mobilját használni. A tiltás nemcsak a központi költségvetésből finanszírozott intézményekre és ügynökségekre vonatkozik, hanem az állami résztulajdonú vállalatokra is.
A kormány döntése értelmében az állami szférában dolgozók nem vihetnek iPhone-t (és állítólag más külföldi márkájú okostelefont) a munkahelyükre. Az utasításból az is kiderül, hogy a munkaidőn és a „gyárkapun” kívül mindenki azt csinál az iPhone-jával, amit akar.
A döntés nem vonatkozik az Apple többi eszközére. Ám egy tavalyi rendeletben Peking már jelezte: a központi kormányzati szerveknek és az állam által támogatott vállalatoknak két éven belül hazaira kell lecserélniük a külföldi gyártmányú számítógépeket, szoftvereket és operációs rendszereket.
Nem tudni, hány embert érint majd az iPhone-ok kitiltása a kínai állami szférából, mivel ez titkos adat. Csak feltételezhető, hogy több millió alkalmazottról lehet szó.
Az viszont jól látszik, hogy az intézkedés annak a kampánynak a részét képezi, amelynek célja a külföldi technológiától való függőség radikális csökkentése. A döntés pedig elsősorban az amerikai cégek ellen irányul, és annak az egyre kiterjedtebb technológiai, gazdasági és kereskedelmi háborúnak a legújabb fejezete, amely fél évtizede kezdődött az Egyesült Államok és Kína között. A konfliktust Donald Trump előző amerikai elnök robbantotta ki 2018-ban. Hivatali utóda, Joe Biden pedig tovább mélyítette, illetve élezte.
Különböző aggályokra és kihívásokra hivatkozva a két nagyhatalom már tilalmak sokaságát vezette be a másik által gyártott különböző technológiákra és eszközökre. Az USA (saját területén) évekkel korábban feketelistára helyezte a mobiltelefonokat és telekommunikációs hálózati eszközöket gyártó Huaweit, mert kiberbiztonsági fenyegetésnek tartja a kínai óriásvállalat eszközeit. Washington példáját több ország is követte. Gyanújuk szerint a Huawei bizonyos esetekben Peking utasítására cselekszik, sőt olyan megoldásokat is alkalmazhat okostelefonjaiban vagy távközlési hálózati berendezéseiben, rendszereiben, amelyek a kínai titkosszolgálatok számára lehetővé tehetik a forgalmazott adatok megszerzését. Magyarul: a Huawei alighanem kémkedik a kommunista kormány számára.
Három éve a kormányzat rendeletben tiltotta meg az amerikai állampolgároknak és cégeknek, hogy (üzleti) kapcsolatot tartsanak a TikTok kínai közösségi médiaplatformmal (videomegosztóval) és a WeChat mobiltelefonos üzenőalkalmazással is, valamint működtető-tulajdonosával, a szintén kínai TenCent céggel.
Peking alighanem ezekre válaszol, tovább szélesítve az Egyesült Államokkal folytatott technológiai háborút, amelynek részeként 2021-ben már korlátozta a Tesla amerikai elektromos autógyártó járműveinek használatát a kínai hadsereg tisztjeinek és a kulcsfontosságú állami tulajdonú cégek alkalmazottainak. (A lépést azzal indokolta, hogy az autók által gyűjtött adatok veszélyeztethetik az ország nemzetbiztonságát.)
Washington nemrég szigorította a legfejlettebb csipek exportját, továbbá a félvezetők gyártásához szükséges, amerikai technológiát tartalmazó berendezéseket Kínába. Peking pedig júliusban korlátozta a gallium és a germánium exportját. A két ritka földfém fontos összetevője a csipeknek és a napelemeknek. Hiánya komoly gondokat okozhat mind az USA-ban, mindaz EU-ban, sőt tovább rontja az egymás közti kapcsolatokat.
Az iPhone-tilalom hatásai máris érezhetőek. A hír megjelenése óta ugyanis esett az Apple piaci értéke. Bár még ennek ellenére is a világ legértékesebb vállalatának számít, a kínai döntés komoly érvágás számára, hiszen értékesítése jócskán visszaeshet. Évente akár 5-10 millió darabbal csökkenhet az Apple által eladott készülékek száma. Az amerikai technológiai óriás legfontosabb külpiaca ugyanis Kína volt eddig. Bevételeinek csaknem húsz százaléka származott ebből az országból.
A pekingi döntés hátrányosan érintette az Apple beszállítóit is, amelyek tőzsdei árfolyama szintén látványosan esett, miközben a kínai versenytársaiké jócskán emelkedett. Az Apple, illetve az iPhone megszorongatásának nyertesei között lehet a Huawei. Ez a cég épp a minap jelent meg egy új mobiltelefonnal (Mate 60 Pro), amely méltó vetélytársa lehet az Apple prémiumtermékeinek.
Peking intézkedése nem csak a vezető amerikai mobiltelefongyártó cég ellen irányul. Ennél sokkal többről van szó. Kína nyilvánvaló célja az, hogy az élet szinte minden területén függetlenítse, elválassza magát az amerikai technológiától. Az iPhone csupán egy új fejezet az Egyesült Államokkal vívott technológiai háborújában.
