Az évközi infláció 11,5 százalék körüli, de a Költségvetési Tanács szerint a büdzsé módosítása és az ezzel együtt járó fogyasztásbővülés miatt nehezen hihető, hogy megvalósítható az év végére kitűzött cél, azaz a 8 százalékos infláció.
– Attól tartunk – és erről három-négy hónap múlva mindannyian megbizonyosodhatunk –, hogy a költségvetés legutóbbi módosításának eredményeként lehetővé vált pótlólagos fogyasztás, valamint a jövedéki adók miatt az infláció nagyobb lesz a tervezett 8 százaléknál. Ezért gondoljuk, hogy ezek az intézkedések nem voltak jók – mondta Pavle Petrović, a Költségvetési Tanács elnöke a parlament pénzügyi bizottságának ülésén. Aggályait azzal támasztotta alá, hogy az adósság ugyan 35 milliárd euró, de „létezik egy technikai trükk, mellyel elérhető, hogy az adósság az év folyamán kisebbnek tűnjön, mint amekkora valójában”. Az év vége mutatja majd meg a valós eredményt, akkor a GDP-arányos közadósság 53 százalék körül fog alakulni, mondta a szakértő, azzal a megjegyzéssel, hogy a közép- és kelet-európai országok államadóssága 45 százalék körüli.
– A mi bruttó hazai termékünkben benne foglalatatik az infláció is, az árfolyam fix és stabil, mindebből pedig arra következtetnek, hogy az ország bevétele erőteljesen növekszik, holott jórészt csak az infláció növekedéséről van szó. Gazdasági bővülés is van, de az infláció is részt vesz a mutatók alakulásában – fejtette ki Petrović, aki azt is megemlítette, hogy az államadósság 2014-ben és 2015-ben volt a legnagyobb, a GDP 73 százalékával ért fel, utána viszont következett a pénzügyi rendeződés.
