Lajstromba veszik a gazdaságokat

A Köztársasági Statisztikai Hivatal számlálóbiztosai október 1-je óta járják a terepet: december 15-ig 680 ezer gazdaságot látogatnak meg, és jegyzik fel a termények és az állatállomány mennyiségét. Az összeírók azokhoz kopogtatnak be, akik aktívan foglalkoznak mezőgazdasággal: a jegyzékükön nem szerepelnek azok a földtulajdonosok, akik nem a saját területeiket művelik – mondta a Szerbiai RTV vendégeként Pеtar Korović, a hivatal szakmunkatársa, és hozzátette, hogy az aktív termelők és tenyésztők azonban kötelesek fogadni a számlálóbiztosokat.

Az összeírókat egyébként közfelhívás útján választották ki. Az ország területén mintegy 2850-en végzik az összeírást a következő két és fél hónapban. Egyenként hozzávetőleg 250 gazdaságot kell bejárniuk, azaz naponta 3-4 címre látogatnak el. A mezőgazdasági összeírásról szóló törvény előirányozza ugyanis, hogy számba vegyék az összes aktív gazdaságot, legyen az bejelentve jogi személyként, vállalkozóként vagy fizikai személy nevére. A rendelkezések szerint az említettek kötelesek valódi és pontos adatokkal szolgálni a számlálóbiztosnak. A visszautasításért, illetve a hiányos információkért ugyanis büntetés jár, de az összeírók felelőtlen magatartása is büntetést von maga után – tért ki a releváns adatokra vonatkozó szabályozásra a szakember.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a begyűjtendő adatok három nagy csoportba sorolhatók: az elsőbe a gazdaság alapadatai tartoznak, illetve a rendelkezésre álló termény mennyisége és az állatállomány számbeli meghatározása. A kérdések második csoportját csak azoknak a gazdáknak teszik fel, akiket az összeírást megelőzően kiválasztottak. A kérdések harmadik csoportját pedig fel sem teszik a számlálóbiztosok, hisz a hivatalnak megfelelő adminisztratív forrásai vannak a szükséges adatok megszerzéséhez – részletezte az összeírás tartalmi szempontjait Korović. Kiemelte azonban, hogy az összeírók nem hivatottak megállapítani egyes területek tulajdonjogát, így azokhoz a földtulajdonosokhoz ki sem mennek, akik nem foglalkoznak mezőgazdasággal. Ugyanígy árakkal és jövedelemmel sem foglalkoznak a számlálóbiztosok: nem kérdeznek arról, hogy egy-egy gazdaság mekkora hasznot valósított meg az adott területről, mennyiért adott el egy üszőt, vagy például milyen áron értékesítette a búzát a kérdezett. Az összeírók kizárólag számbelileg határozzák meg a gazdaságokban zajló mindennapos munkát – nyomatékosította a szakember, aki kitért az összeírás céljára is. Eszerint ugyanis olyan adatbázist kell létrehozni, amely jó alapot nyújt a fenntartható agrárpolitika érvényesítéséhez.

A kérdezőbiztosok kezében levő címtár négy létező adatbázis alapján született meg: a hivatal által vezetett gazdaságok nyilvántartásából és az üzleti statisztikai regiszterből, illetve a mezőgazdasági minisztérium által nyilvántartott gazdaságok jegyzékéből, valamint a népszámláláskor begyűjtött lakossági adatokból állították össze, a bejelentett tevékenység alapján. Az ország mezőgazdasági aktivitását tükröző első összegzéseket már jövő januárban közzéteszi a hivatal, amely folyamatosan nyilvánosság elé tárja a feldolgozott adatmennyiséget. A végső eredmények bemutatását 2025 végére tervezi – mondta Korović.