Szerbia az elmúlt években 75 kilométernyi gyorsvasutat épített meg Belgrád és Újvidék között, jelenleg a Szabadkáig haladó 108 kilométeres szakaszon dolgoznak, a jövőben pedig újabb 230 kilométeres gyorsvasutat terveznek építeni Nišig – mondta Goran Vesić építési, közlekedési és infrastrukturális miniszter tegnap a Belgrádi Egyetem Gépészeti Karának napja alkalmából szervezett ünnepélyen. Ugyanitt köszönetet mondott a gépészmérnököknek ahhoz a hozzájáruláshoz, amelyet biztosítanak a nagy értékű projektek megvalósításakor. A támogatásukat elsősorban a gyorsvasutak építésénél emelte ki, melynek köszönhetően „reneszánszukat élhetik majd a szerbiai vasutak”.
Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, a tárcavezető október elején bejelentette, hogy a magyar határig húzódó gyorsvasút 2024 végéig teljes egészében megépül, azaz hat hónappal a határidő előtt befejezik az Újvidéket és Szabadkát összekötő szakaszt is. A földön futó sínek 76 százaléka ugyanis már elkészült, de a felül- és aluljárókon folyó munkálatok 57 százalékát is teljesítették a kivitelezők – mondta a hónap elején a közlekedési miniszter. Kiemelte ugyanakkor, hogy a vonatok tesztelését 2025 januárjára tervezték, és három hónapot irányoztak elő az ellenőrzések elvégzésére. Így már 2025 májusáig elindulhatnak a gyorsvonatok, amelyek összekötik Belgrádot és Újvidéket a magyar határral.
A fővárostól Szabadkáig egy óra 12 perc alatt juthatunk majd el, az Újvidéken felszállóknak pedig 45-46 percet kell utazniuk a határvárosig – mutatott rá a jelentősen lecsökkent útidőre a tárcavezető.
A tegnapi ünnepélyen azt is bejelentette, hogy készülnek annak a gyorsvasútnak a tervei is, amely Szófiával köti majd össze Belgrádot, de az unió közreműködésével azon is dolgoznak, hogy a Szkopjeig vezető 135 kilométeres szakaszt is megvalósítsák. Ezen projektek nemcsak, hogy jobb életszínvonalat biztosítanak a lakosoknak, hanem növelik a bruttó hazai termék értékét is – hangsúlyozta a miniszter. A tervek megvalósításában pedig a gépészmérnökök mellett kiemelte a közlekedési, az építészeti, a bányászati és technológiai karok szerepét, de minden olyan felsőoktatási intézménynek is köszönetet mondott, amely bármilyen módon is részt vállalt „ebben a jelentős munkafolyamatban”.
A tárcavezető ünnepi beszédében kiemelte az általa képviselt minisztérium azon kezdeményezését is, mely lehetővé teszi a közeljövőben azt, hogy a még tanuló egyetemisták is bekapcsolódhassanak a projektek kivitelezésébe. Emlékeztetett, hogy már tavaly beindult az ezt megalapozó szakmai gyakorlat: a múlt évben a Belgrádi Egyetem 60 hallgatója vett részt a minisztérium által támogatott képzésen, az idén viszont további 150 egyetemistának biztosítják a lehetőséget. A pályázat már nyitva áll – tette hozzá a miniszter.
Vesić szerint a tárca minden szinten együttműködik a Szerbiában munkálkodó külföldi kivitelezőkkel, így az itteni hallgatók a hazai képzések mellett Kínában és más országokban is szerezhetnek tapasztalatokat. Egy hónap múlva megjelentetik azt a kiírást is, amelyre a hallgatók mellett professzorok és asszisztensek jelentkezését is várják. A nyertes pályázók külföldi szakmai gyakorlatokon vehetnek majd részt – mutatott rá azokra a kezdeményezésekre a miniszter, amelyekkel a tudomány részvételét kívánják megerősíteni a megvalósuló projektekben.
Nyitókép: Illusztráció (Pixabay)
