Az évek óta halmozódó gondok és az egyre növekvő elégedetlenség kicsúcsosodásának tekinthető az Európa-szerte terjedő gazdatüntetés-sorozat. A mezőgazdaságot érintő problémák különösen a kelet-európai háborús összetűzés kezdetétől váltak egyre súlyosabbakká. A tiltakozások a dominánsan agrárországnak számító államokban a legtömegesebbek, mint amilyen Franciaország, amely az egész európai közösség élelmiszer-termelésének 18-20 százalékát adja – szögezte le Milan Prostran agrárközgazdász.
„A magas termelési költségek okozzák a legnagyobb gondot, különösen az üzemanyagárak, de drága a műtrágya és a vetőmag is, egyszóval mindaz, ami a termék végső árát meghatározza. Nagyok a hitelkamatok, és nehézségeket okoz a mezőgazdasági termékeknek a kelet-európai országokból – nem csak Ukrajnából – és Latin-Amerikából, különösen Argentínából történő vámmentes importja is. Vámvédelmet követelnek az európai termelők, mert a tetemes ráfordítások miatt árban nem tudják felvenni a versenyt az importált áruval. Az adók és üzemanyag-illetékek, valamint a hitelkamatok csökkentéséért küzdenek.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy 500 millió eurót segélyként irányítanak a mezőgazdaságba. Ettől eltekintve, az ágazat szükségleteinek kielégítése miatt mindenképpen módosítaniuk kell az agrárköltségvetést” – nyilatkozta a szakember a Tanjugnak. Szerinte a tiltakozások még mindig nem politikai előjelűek, de nem is lenne jó, ha azzá változnának. Nagy a feszültség, de lehetséges a megoldás.
Az ősszel lebonyolított hazai mezőgazdasági összeírás kapcsán Prostran azt mondta, az első adatok a legkevésbé sem biztatóak. „Leginkább az állattenyésztés hanyatlása aggaszt: 11 év alatt a szarvasmarhák száma 20,1, a sertéseké 33,6, a juhoké 1,9, a kecskéké 35,5 és a baromfié 17 százalékkal csökkent. Csak a méhállomány gyarapodott, majdnem a duplájára, ami jó hír, nagy segítség a gyümölcstermesztőknek. 1990 óta évente 1,2-2 százalékkal csökkennek az állattenyésztési mutatók, aminek számos oka van, a szankcióktól kezdve az infláción és a privatizáción át egészen odáig, hogy ebben az időszakban 16 mezőgazdasági miniszter váltotta egymást, s mindegyikük más agrárpolitikát szorgalmazott. Súlyosbította a helyzetet az afrikai sertéspestis megjelenése, de figyelembe kell venni azt is, hogy a valamikori 65 kilóról 42 kilóra csökkent a fejenkénti húsfogyasztás”. Prostran szerint most a mélyponton levő szarvasmarha-tenyésztés fellendítésére kell összpontosítani, függetlenül attól, hogy Európa ökológiai okokra hivatkozva a marhaállomány csökkentését szorgalmazza. Az összeírás eredményei mint mondta, rávilágítanak a kritikus pontokra, köztük a mezőgazdasági földterületek zsugorodására is. Az egykori szántókat utak, épületek foglalják el, változik a területek rendeltetése, ezt a folyamatot szigorú ellenőrzés alá kellene vonni.
Nyitókép: A tiltakozások a dominánsan agrárországnak számító államokban a legtömegesebbek (Fotó: Beta)
