2024. november 25., hétfő

Nem az ukrán, hanem a kínai méz a probléma

Nem az ukrán, hanem az európainál jóval olcsóbb, kínai méz európai behozatala jelenti a problémát – mondta az MTI-nek szerdán Dunavarsányban a Magyar Mézkiszerelők Egyesületének elnökségi tagja.

Fulmer Ferenc közölte: az ukrán méz eddigi behozatali tilalma semmilyen kézzelfogható eredményt nem hozott, nem növelte a felvásárlási árat.

Hozzátette, hogy a magyar méhészek is főleg európai uniós piacokon adják el termékük jelentős részét, a nagytételes mézeladás 70-80 százalékát.

A magyar kereskedelmi forgalom 5-10 százalékát adhatta a nem hazai eredetű méz – fűzte hozzá.

A méz felvásárlási ára a korábbi 1200 forintos kilogrammonkénti árról mára 600 forintra esett, ez a bekerülési ár alatti árat jelent. Ezt az Európában egyre növekvő mennyiségű kínai méz okozza. A magyar méz nagy része az unió piacán kerül értékesítésre, és az ott kialakult árak határozzák meg a magyar felvásárlási árakat is – mondta Fulmer Ferenc.

Magyarázata szerint a rendkívüli körülmények miatt a mézcsomagolóknak ma nem olcsóbb beszerezni Ukrajnából a mézet, mint a magyarországi termelőktől. A magyar méhészek közül az, akinek van értékesíthető mennyisége, azért nem tudja eladni termékét, mert az uniós piaci árnál magasabbra vár –  mondta.

Az elnökségi tag elmondta, hogy az ukrán mézre vonatkozó tilalom tönkretette volna a magyar csomagolókat, mert nem jutottak volna alapanyaghoz, ellentétben a többi ország csomagolóival, akikre nem volt érvényes a tiltás. Ők szabadon forgalmazhattak ukrán mézt is, és ha a magyar csomagolók tönkrementek volna, akkor piacaikat azonnal el tudták volna foglalni a versenytársaik. Ez a tilalom feloldása miatt nem következett be – közölte Fulmer Ferenc.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás

Nyitókép: MTI