Megalakult az a csapat, amely a Nyugat-Balkán fejlesztési tervével foglalkozik: Szerbia ennek köszönhetően közelebbi együttműködést valósíthat meg a régió országaival és az Európai Unióval is – jelentette be Siniša Mali, a szerb kormány alelnöke. A pénzügyminiszter kiemelte, hogy az említett tervezet a 2024 és a 2027 közötti időszakot öleli fel, számos reformot tartalmaz majd, és uniós támogatásra alapoz – tette hozzá a Tanjug jelentése szerint.
Ugyanitt beszámolnak arról, hogy a tervezetet kidolgozó csapat tegnap tartotta meg az első, iniciális ülését. A csoport nevében Mali elmondta, hogy elsősorban az egységes regionális piac létrehozásán munkálkodnának, közelítve az európai piachoz. A pénzügyminiszter szerint ez sokat jelent a lakosság szempontjából, és jót tesz az európai üzleti érdekeknek is. A tervezet ugyanis többek között foglalkozik azzal is, hogyan tudnának a nyugat-balkáni polgárok hozzáférni az Egységes Euró Fizetési Övezet (SEPA) szolgáltatásaihoz. Ez ugyanis meggyorsítaná a külföldi fizetéseket és csökkentené a banki költségeket – mondta Mali.
Hangsúlyozta, hogy felgyorsítanák az úgynevezett zöld közúti folyosók érvényesítését is. Ezáltal ugyanis a teherforgalomban megszűnnének a várakozások a közúti és a vasúti határátkelőkön, így gyorsabban bonyolódna a behozatal és a kivitel. „Az érintett országok gazdaságának összekapcsolása és az ezt gátoló akadályok megszűntetése olyan nagy és fontos célok, amelyek Szerbia és a régió valódi fejlődését szolgálják, jobb jövőt biztosítva a polgároknak” – fogalmazott a pénzügyminiszter. Mali szerint a szerb kormány folyamatosan új lehetőségek után kutat annak érdekében, hogy megkönnyítse a vállalkozók és a cégek üzletelését. Ezzel ugyanis növeli a munkalehetőségeket országunkban, új gyárak nyílhatnak, a gazdaságunk is versenyképesebbé válhat, és még inkább vonzza a külföldi befektetőket – tette hozzá a szerb kormány alelnöke.
POZITÍV MUTATÓK
Mali kiemelte, hogy a hazai gazdaság fejlődését elemző mutatók mind pozitívak. Ezt a Nemzetközi Valutaalap is igazolta, de a nemzetközi pénzintézetek felmérései is alátámasztják. „Szerbia nem állhat le, folyamatosan harcolnunk kell az új lehetőségekért, tovább növelve ezzel a bruttó hazai termék értékét” – mondta a pénzügyminiszter. Kiemelte: Szerbia tavaly 2,5 százalékos bruttó hazai terméket valósított meg abban az időszakban, amikor még Németország is negatív egyenleggel zárta az évet.
– Először lépte át a bruttó hazai termékünk értéke a 69 milliárd eurót, például tizenegy évvel ezelőtt csak 33 milliárd volt. Tehát folyamatosan növekszik az ország gazdasága, és az Ugrás a jövőbe elnevezésű projekttel, valamint további új befektetésekkel 2027-ben elérhető a 100 milliárd euró értékű bruttó hazai termék szintje – állította a pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy ezzel párhuzamosan csökken az államadósság is, amely a múlt év végén 52,3 százalékot tett ki, ami jóval a 60 százalékos maastrichti kritérium alatt van.
A szerb kormány alelnöke kitért a foglalkoztatás elemzésére is. „Míg a világ más országaiban milliók maradnak állás nélkül, addig Szerbiában történelmi minimumon, azaz 9,1 százalékon van a munkanélküliség” – állította. Majd adatokkal szolgált a foglalkoztatottakat illetően is: országunkban jelenleg 2 millió 360 ezren dolgoznak, azaz félmillióval többen, mint 10 évvel ezelőtt.
A befektetéseket illetően a pénzügyminiszter kiemelte: a Nyugat-Balkánon történő beruházások 60 százaléka Szerbiában valósult meg. A tervek szerint 2027 decemberére 1400 euróra növekedhet az átlagfizetés országunkban, a minimálbér és a nyugdíjak pedig elérhetik a 650 eurót – állította Mali.
AZ EXPO 2027 MÁR VONZZA A BEFEKTETŐKET
A pénzügyminiszter tegnap a szerb kormánynak beszámolt arról a három állami kötvényről is, amelyeket 2021-ben csatoltak a JP Morgan államkötvény-indexhez. A feltörekvő piacok kormányai által kibocsátott helyi devizakötvények közé bekerült a 2023 októberében kiadott, úgynevezett dinár alapú benchmark kötvény is, amely 2031-ben érvényesül. Az állampapírpiaci referenciahozamokat az Expo 2027 világkiállítás projektjeinek megvalósítására fordítják: értékük megközelíti a 150 milliárd dinárt.
Mali az Instagram-bejegyzésében elmagyarázta, hogy mindennek köszönhetően Szerbia vonzza a befektetőket, növelve az ország fizetőképességét és a hazai valuta erősödését. A befektetők érdeklődése viszont arra enged következtetni, hogy „Szerbia a megfelelő módot választotta az Expo 2027 projektjeinek pénzelésére” – fejtette ki a tárcavezető.
A pénzügyminiszter szerint ez egyértelmű jele annak, hogy a nemzetközi befektetők számára „Szerbia tiszteletre méltó helyet vívott ki magának a fejlődő országok soraiban.” Ez pedig további pozitívumokat eredményez a hazai pénzügyi piacon, és jobb feltételeket biztosít az állam és a hazai cégek finanszírozására – mondta.
Nyitókép: Siniša Mali (Fotó: Beta)
