Szigorított biztonsági intézkedések mellett tartotta meg Donald Trump előző amerikai elnök a múlt szombaton az – újraválasztás reményében – első kampánygyűlését amióta július 13-án – egy szabadtéri rendezvényen – lőfegyverrel merényletet hajtott végre ellene egy fiatal férfi. A támadás során Trump a jobb fülén sebesült meg.
A merénylet utáni első fellépését már zárt csarnokban rendezték meg (a michigani Grand Rapidsban), ahol a Republikánus Párt hivatalos elnökjelöltjeként szólalt meg. Beszédében több ígéret is elhangzott arra az esetre, ha novemberben ismét megválasztják az Egyesült Államok elnökévé.
Kitért gazdasági kérdésekre is. Sőt Kína esetében kölcsönösséget ígért a vámpolitikában. Kilátásba helyezte, hogy megvonja a kereskedelemben 2000-től alkalmazott legnagyobb kedvezmény elvén alapuló státuszt ettől az országtól, amely az USA fő vetélytársa, s már több mint fél évtizede vámháborúban állnak egymással. A folyamatot éppen Trump indította el, amikor még ő töltötte be hazájában az elnöki tisztséget.
A konfliktus azóta se csillapodott. Joe Biden jelenlegi elnök ugyanis tovább élezte a helyzetet. Peking pedig ellenintézkedésekkel válaszolt.
Múlt csütörtökön, amikor elfogadta pártjától az elnökjelölti megbízatást, Trump azt üzente honfitársainak, hogy győzelme esetén ismét naggyá teszi és soha nem látott magasságokba emeli hazáját, „lenyomják Kínát”, legyőzik az inflációt és megerősítik a gazdaságot. „Nem engedjük, hogy elvegyék a munkánkat és kizsákmányolják a lakosságot” – üzente Kínának. Részben akkor is Pekinghez szólt, amikor azt hangsúlyozta, hogy hazahozza az amerikai autógyárak és olyan nagyvállalatok, mint az Apple külföldre kiszervezett termelőegységeit.
A világ második legnagyobb gazdaságát működtető Kína számára tehát nem sok jót ígér Trump lehetséges második elnöksége. Bár arra semmi garancia, hogy visszatér a Fehér Házba, a felmérések szerint ez igenis megtörténhet. Esélyei az újraválasztásra tovább nőttek azóta, hogy túlélte a merényletet, és eddigi fő riválisának, Biden elnöknek demokrata párti táborában nagy felbolydulás és bizonytalanság keletkezett. Azok után, hogy Biden július 21-én jelezte: nem indul másodszor is a választáson, s inkább alelnökének, Kamala Harrisnak engedi át a lehetőséget.
Ha Trump ismét elnökké avanzsál, a kilátásba helyezett intézkedései jelentősen ronthatják a kínai gazdaság növekedési kilátásait. Különösen abban az esetben, ha ígéretének megfelelően további büntetővámokat vet ki a Kínából származó importra.
Az exelnök azt már korábban jelezte, hogy esetleges új mandátuma alatt 60 százalékos vámmal terhelné meg a Kínából származó importot. Ha ezt valóban megtenné, akár a felére csökkenhetne a kínai gazdaság növekedési üteme, amely már így is elég szerény a korábbi évtizedekhez képest. Az idei második negyedévben (a tavalyi azonos időszakhoz képest) már „csak” 4,7 százalékkal bővült a bruttó hazai össztermék (GDP), az első negyedévi 5,3 százalék után. A növekedés elmaradt az elemzői várakozások mögött, és kérdéses, hogy sikerül-e a kormány ötszázalékos éves emelkedésre vonatkozó előrejelzését elérni (a tavalyi 5,2 százalék után).
A Goldman Sachs befektetési bank elemzése szerint a vámok megemelése az amerikai kormányzat részéről jelentős kockázatokkal járna Kína esetében. Visszavethetné az ottani GDP növekedését és az exportot, amely jelenleg kiválóan teljesít.
A kínai kivitel egy év alatt 8,6 százalékkal, 307,9 milliárd dollárra, 21 hónapja a legmagasabb szintre emelkedett júniusban. Az export 2023 márciusa óta a legdinamikusabb volt.
Kína külkereskedelmi többlete júniusban elérte a 99 milliárd dollárt, amire 2022 júliusa óta nem akadt példa. Az Egyesült Államokkal folytatott jelentős kereskedelmi többlete, amit Trump régóta ostoroz, a nyár első hónapjában már megközelítette a 32 milliárd dollárt.
Ám nemcsak az USA, hanem néhány másik kulcsfontosságú partner, köztük az EU is emelné az importterheket, sőt már meg is tette a kínai gyártású elektromos autók (EV) esetében. Július 4-étől ideiglenes kiegyenlítő vámokat vezetett be ezekre a járművekre a tagállamok hatóságai által meghatározott formában.
Nemrég Brazília, Chile és Mexikó srófolta fel a kínai acélimportra kivetett sarcot. Pedig ezek az országok az utóbbi időben kiváló kapcsolatot alakítottak ki Pekinggel.
Az Egyesült Államok régóta Kína legnagyobb kereskedelmi partnere, de az EU sem elhanyagolható ezen a téren. Kérdés, hogy mennyire erősödik fel közöttük a kereskedelmi háború, amely Kína és az USA viszonylatában már régóta tart. Trump 2018-ban elnökként – heves bírálatözön közepette – bevezetett vámtarifái azonban nem vetették vissza jelentősen az Egyesült Államokba irányuló kínai exportot. De Biden intézkedései sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Bár lassult Kína amerikai exportja, jelentős visszaesésről, lefékeződésről szó sincs.
James David Vance szenátor, akit Trump a minap alelnökjelöltté minősített, már arról beszélt, hogy Washington számára nem az ukrajnai háború, hanem Kína a „valódi probléma”, Peking jelenti „a legnagyobb fenyegetést”. Több elemző mégis úgy gondolja, hogy egy újabb Trump-elnökség nem jelentene akkora veszélyt Kínára, ahogyan azt a pesszimisták állítják.
