Egy hónap alatt 0,8 százalékkal nőtt az infláció Szerbiában, és márciusban elérte a 9,1 százalékot. Emellett a fogyasztói árak tavaly decembertől 2,8 százalékkal emelkedtek. A Szerb Nemzeti Bank jelentése szerint az infláció mozgásának kétharmadát a kőolaj és az élelmiszer árának változása határozza meg – olvasható a BizLife portálon.
Tavaly decemberben a kőolaj hordónkénti ára 75 dollár volt, az idén márciusra viszont már 115 dollárra emelkedett, vagyis több mint 50 százalékkal drágult – mondta Milan Trajković, az országos bank gazdasági kutatásokkal és statisztikával foglalkozó részlegének igazgatóhelyettese. A Belgrádi Rádió műsorában kifejtette, hogy a kőolajszármazékok árának mozgása közvetetten ugyan, de jelentősen befolyásolja minden más termék árát is.
(Fotó: Ótos András)
– A kőolaj szinte minden termék árának meghatározó tényezője. A vizespalack gyártásához is használják, ahogyan a címkéjének és kupakjának előállításához is. A palackba töltött víz csupán néhány dinárba kerül, így az általunk fizetett 40 dinárt tulajdonképpen a különböző kőolajszármazékok felhasználásáért számoljuk le vásárlásakor – magyarázta az igazgatóhelyettes, aki hangsúlyozta: a kőolaj árának emelkedésétől még kifejezettebb a földgáz drágulása, amelynek ára meghaladta a 3000 dollárt is ezer köbméterenként.
Emellett 26 százalékkal drágult a feldolgozatlan élelmiszer is: 30 százalékkal többet fizetünk a zöldségfélékért, 13 százalékkal emelkedett a gyümölcsök ára, de 27 százalékos átlagos drágulást jegyeztek a hústermékeknél is.
– Az élelmiszer drágulására jelentősen kihatnak a világszinten tapasztalt ármozgások is. Számos ország, köztük Kína is, huzamosabb ideje tartalékolja az elsődleges mezőgazdasági terményeket annak érdekében, hogy tovább növelje a keresletet. Emellett Szerbiában problémát okozott tavaly az augusztusi szárazság, annak ellenére is, hogy a júliusi búzaaratáskor rekordtermést jegyeztünk – hangsúlyozta Trajković.
A jövőt illetően azonban bizakodóbb a nemzeti bank kutatórészlegének igazgatóhelyettese, aki szerint átlagos mezőgazdasági termelés mellett Szerbiában a közeljövőben csökkenhetnek az élelmiszer-termelés költségei. Ez azonban jelentősen függ a kukorica, a szója, a búza és a napraforgó árától, de a trágyázás költségeitől is – hangsúlyozta az elemző. Kiemelte, hogy a drágulás megfékezését segíti az az intézkedés is, amellyel 4 ezer dinárról 8 ezerre növelték a termelők hektáronkénti állami támogatását.
A kérdésre, hogy a Szerb Nemzeti Bank milyen intézkedésekkel tartja egyszámjegyű keretben az infláció növekedését, Trajković a devizaárfolyam stabilitásának megőrzését említette.
– Szerbia mérsékelt makrogazdasági mutatókkal és magas devizatartalékokkal rendelkezett mind a koronavírus idején, mind az orosz–ukrán konfliktus kitörésekor is. Sikerült tehát megőrizni a deviza árfolyamának stabilitását, ami az árak és a pénzügyi stabilitás alapját képezi. Ezzel biztosítottuk azt, hogy az alapinfláció feleakkorra legyen, mint más országokban – mondta a kutatórészleg igazgatóhelyettese.
A Nemzetközi Valutaalap legutóbbi előrejelzése szerint Szerbiában az idén 3,5 százalékkal növekedhet a bruttó hazai termék értéke, 2023-ra viszont további 4 százalékos növekedést irányoznak elő.
