Jorgovanka Tabaković, a Szerb Nemzeti Bank (NBS) kormányzója elmagyarázta, hogy az euró és az amerikai dollár közötti árfolyamváltozások nem befolyásolják közvetlenül a dinár és az euró közötti árfolyamot. Ezt a szerbiai devizapiacon a kereslet és kínálat határozza meg, tehát az euró iránti kereslet és a rendelkezésre álló euró mennyisége. Az NBS a bankok közötti devizapiacon végzett tranzakciók alapján állapítja meg az árfolyamot, amelyet a lakosság és a vállalatok generálnak.
A Donald Trump amerikai elnök által bevezetett vámok az Európai Unióval szemben az Európából érkező termékek drágulását okozhatják az amerikai piacon, ami nyomást gyakorolhat az euró árfolyamára. Bár az euró gyengülése közvetetten hatással lehet a dinár és az euró közötti árfolyamra, a dinár árfolyamát elsősorban a hazai kereslet és kínálat határozza meg, nem pedig közvetlenül az euró árfolyamának változása.
Tabaković kiemelte, hogy az NBS fenntartja a devizaárfolyam stabilitását a lebegő árfolyamrendszer segítségével. Ez azt jelenti, hogy szükség esetén beavatkozhatnak a devizapiacon vásárlásokkal és eladásokkal, hogy fenntartsák az árfolyam stabilitását, ami kulcsfontosságú a gazdaság pénzügyi és makrogazdasági stabilitásának biztosításához.
Tabaković beszélt egy új jelenségről is, amit chipflációnak neveztek el. Ez arra utal, hogy a magas inflációs nyomás hatására az olcsóbb termékek ára gyorsabban emelkedik, mint a drágábbaké. A jelenség nemcsak más országokban, hanem Szerbiában is jelen van, különösen az élelmiszerek, tejtermékek, húskészítmények, kávé és üdítőitalok piacán. Ennek az az oka, hogy az olcsóbb termékek iránti kereslet nagyobb, miközben a drágábbak könnyebben helyettesíthetők az olcsóbbakkal. Ezért a kereslet és az árak is gyorsabban emelkednek az olcsóbb termékek esetében.
A kormányzó rámutatott, hogy a chipfláció különösen a kisebb jövedelmű háztartásokat érinti, és mivel ezeknek kevesebb pénzük van, ezért inkább az olcsóbb termékeket választják, amelyeknek az ára gyorsabban emelkedik. Ez azonban növeli az inflációs várakozásokat, tovább gyorsítva az inflációt. Azt is megjegyezte, hogy az élelmiszerek árának emelkedése, különösen az olcsóbb termékek árának gyorsabb emelkedése miatt, hamis képet adhat a lakosságnak, így az emberek magasabb inflációt érezhetnek, mint amilyet a hivatalos statisztikai adatok kimutatnak.
Tabaković a diákok által szervezett tüntetésekről is beszélt. Elmondta, hogy ezeknek a hatása nem szerepel a központi bank alapforgatókönyvében, a GDP növekedésének előrejelzésében, mivel jelenleg nehéz megítélni, hogy a tüntetések milyen mértékben befolyásolják a gazdasági aktivitást. Azonban elképzelhető, hogy a tüntetések a beruházások elhalasztásához és a fogyasztás késleltetéséhez vezethetnek, ami a külföldi közvetlen tőkeberuházások lassulásában is tükröződhet. Tabaković szerint a gazdasági növekedésre gyakorolt hatás elsősorban a tüntetések időtartamától függ, de mivel még csak az év elején vagyunk, van esély arra, hogy a beruházások a következő hónapokban felgyorsuljanak, és ezáltal pótolják a januárban tapasztalt lassulást.
Nyitókép: Dávid Csilla felvétele
