Az illetékesek fontolgatják, hogy jóváhagyják-e a Szerbiai Villanygazdaság a villanyáram árának növelésére vonatkozó követelését – hozta nyilvánosságra a Demostat kutató és kiadó központ kormányközeli forrásokra hivatkozva. Információik szerint a lakosok 30 százalékos, az ipari fogyasztók pedig 70 százalékos drágítással számolhatnak a nyár közepétől. A Danas napilap értesülései szerint ha nem is az említett szinten, de 10-15 százalékos növelés mindenképp lesz.
A villanyáram árát egyébként csak a kormány engedélyével módosíthatja az országos szolgáltató. A Szerbiai Villanygazdaságnak tehát kérelmet kell benyújtania a Szerbiai Energetikai Ügynökséghez (AERS): ebben részletesen meg kell indokolniuk a költségeket, amelyek miatt szükség van az árak emelésére. Az AERS mérlegeli az indoklás megalapozottságát, majd ettől függően jóváhagyja vagy elutasítja a kérelmet. Mivel az országos szolgáltató állami tulajdonban van, a szerb kormánynak döntő szerepe van mind a kérelem tartalmát, mind a jóváhagyást illetően is.
Legutóbb február elsején drágult az áram: akkor 3,4 százalékos emelést hagytak jóvá a villanygazdaságnak. Egy átlagos háztartás azóta 3.700–4.000 dinárt fizet a szolgáltatónak havonta.
Az ügynökség a határozatban már akkor kiemelte, hogy a drágítás ellenére is a szerbiai lakosok fizetnek legkevesebbet az áramért a régióban, és Európában is. Ugyanakkor úgy vélték, hogy a leszegényedett lakosok ettől nagyobb terhet nem viselnének el: a koronavírus-járvány miatt pedig „nem lenne méltányos és jogos a nagyobb áremelés”. Azóta azonban az orosz–ukrán konfliktus is megrengette a nemzetközi piacot.
SZÜKSÉGES-E AZ ÁREMELÉS?
A Danas napilap szerint a drágulás lehetőségét a hivatalnokok korábbi nyilatkozatai is alátámasztják: Tomislav Momirović építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter kijelentette, hogy „a nemzetközi piacon jelentősen drágult az áram, a szerbiai lakosok viszont ezt meg sem érezték”. Hozzátette: „Van-e szebb attól, hogy az árak emelkednek, a lakosok pedig nem fizetnek ezért? De ha ez így folytatódik, akkor a végén kamatostól kell majd fizetniük, a vállalatainkat pedig tönkretesszük” – figyelmeztetett korábban a miniszter.
Nemrégiben Zorana Mihajlović energiaügyi miniszter is bejelentette, hogy „várható a villanyáram drágítása”. Hozzátette, hogy „a szerbiai árak a legalacsonyabbak Európában, miközben a nemzetközi piacon folyamatosan drágulnak a termelési alapanyagok”. Ugyanakkor kiemelte, hogy az új áraknak elfogadhatónak kell lenniük úgy a villanygazdaság, mint a lakosok számára is.
(Dávid Csilla illusztrációja)
Ahogyan arról korábban is beszámoltunk, az állam az év első két hónapjában 86 millió eurót fektetett a villanyáram behozatalába. Ez jelentősen több, mint a korábbi évben, amikor 10 millió euróért importált áramot külföldről. A szakértők szerint a nemzetközi piac mozgásai miatt kétségtelen, hogy Szerbiában is drágul az áram. A kérdés már csak az, hogy mennyivel?
A villanyáram használata az országban még mindig a szociális kategóriába tartozik. Az országos szolgáltató azért tudja az európai átlagtól jóval alacsonyabban tartani az árat, mert saját szénkitermelőkkel és erőművekkel rendelkezik. A lakosoknak biztosított jelképes ár mellett azonban az ipari áram értékesítéséből jelentős jövedelmet valósít meg, a sikeres üzleteléssel pedig sokszor példálódzik is a Szerbiai Villanygazdaság – írja a Danas. A napilap elemzői szerint mindez jelenleg azoknak a malmára hajtja a vizet, akik szerint nincs szükség a villanyáram árának emelésére.
A DRÁGÍTÁS UTÁN DRÁGULÁS
A Demostat elemzése szerint a lakosok számára elviselhetetlen terhet jelentene, ha a kormány jóváhagyná a 30 százalékos áremelést. Ez ugyanis átlagosan 1100 dinárral emelné a háztartások számláit havonta. Ekkora drágítás elégtelenséget és ellenállást eredményezne – vélik az elemzők. Kiemelik, hogy a rossz anyagi helyzet miatt sokan villanyárammal fűtenek Szerbiában, mert csak a legolcsóbb energiaforrással képesek biztosítani a lakásaik melegét.
A szakértők negatívan véleményezték az ipari áram 70 százalékos drágítását is. Jelentésükben azonban hangsúlyozzák, hogy az energiakrízis miatt a külföldi tőzsdén tavaly év végén az egekbe szökött a villanyáram ára. A szükséges behozatal miatt a Szerbiai Villanygazdaság is kénytelen volt kérelmezni az áremelést: a szerb kormány akkor a megawattonkénti 75 eurós árat szabta meg egységesen, melyet január elsejétől június 30-áig érvényesítenek. A vállalkozók és cégek szerint már ez is 50 százalékos áremelést jelentett.
Zoran Drakulić, a Privrednik üzleti társulás elnöke szerint „az újabb drágítás merő szemtelenség”. Az év eleji áremeléstől a választások előtt ugyan látszólag „megkímélték” a lakosokat, ám a gazdaságot terhelő drágítás rájuk is kihatott. A vállalkozók ugyanis kénytelenek voltak emelni az áraikat, így a végén a lakosok is megfizették a drágítás árát – vázolta az ördögi kört a vállalkozók képviselője.
A Demostat bejelentésére reagáló szakemberek többsége is megkérdőjelezi, hogy valóban szükséges-e az említett jelentős drágítás. A Danas napilap szerint a 30, illetve 70 százalékos emelésről szóló hírrel az államvezetés a lakosok és a vállalkozók reakcióját „tapogatja ki”. Így majd könnyebben elviselik, ha a nyár közepén ettől kisebb áremeléssel terhelik majd.
