A világ legnagyobb földgázkitermelője, az orosz Gazprom közölte: mától drasztikusan csökkenti, vagyis napi 33 millió köbméterre fogja vissza az Északi Áramlat 1-en Európa felé irányuló gázszállítást, mert még egy turbinán kell elvégezni a szokásos, éves karbantartási munkálatokat. „A Portovaya kompresszorállomás termelési kapacitása július 27-én reggel, közép-európai idő szerint 4 órakor 33 millió köbméterre áll át” – jelentette be Telegram-bejegyzésében a vállalat. Ez azt jelenti, hogy a teljes kapacitásnak mindössze a 20 százalékát küldik Európába az eddigi 40 helyett, amely már így is csökkentettnek számított. Az Északi Áramlat 1, mint ismeretes, 10 napig nem üzemelt az egyik turbina kanadai nagyjavítása miatt, majd a szokásos ellenőrzés és karbantartási műveletek befejeztével ismét megindult a gázszállítás. A második turbina nagyjavításáról szóló hírre Európában 4,2 százalékkal emelkedtek a gázárak.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn kijelentette: Oroszország nem érdekelt a gázszállítás teljes leállításában, de ez az álláspontja megváltozhat, ha az Európai Unió tovább is szankciókkal lép fel Moszkvával szemben. Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök kijelentésére reagálva, miszerint az orosz gázszállítmányok csökkentése után Európának fel kell készülnie a szállítás teljes leállására, Peszkov újságíróknak azt mondta, „Oroszország nem érdekelt ebben” – jelentette a TASZSZ hírügynökség.
EZ MÁR NYÍLT GÁZHÁBORÚ
Ukrajna arra figyelmeztetett, hogy a Gazprom minden előzetes figyelmeztetés nélkül növelte a nyomást az Urenhoj-Pomary-Uzsgorod gázvezetékben. Az ukrán gázszállító rendszerirányító július 25-én jelentette a nyomásváltozást, figyelmeztetve az orosz Gazpromot, hogy az ingadozások vészhelyzetekhez vezethetnek a vezetéken. A Reuters szerint a Gazprom illetékesét ez ügyben nem tudták elérni. Volodimir Zelenszkij szerint Oroszország mindezt szándékosan teszi, hogy minél jobban megnehezítse az európaiak felkészülését a télre. Ez egy nyílt gázháború, amelyet Oroszország az egyesült Európa ellen vív – fogalmazott éjszakai videóüzenetében az ukrán elnök, aki még erősebb szankciókat követelt, s amennyire csak lehetséges, a teljes orosz kereskedelmi kapcsolatok megszakítását sürgette. Mint fogalmazott, Moszkva részéről a gázzal való zsarolás hónapról hónapra tovább erősödik, de ezzel csak azt érhetik el, hogy a nyolcadik európai szankciócsomag lényegesen erősebb legyen, mint a korábbiak. „Vissza kell vágni, ne azon töprengjenek, hogy hogyan juttassák vissza valamelyik turbinát, hanem erősítsék a szankciókat! Tegyenek meg mindent az orosz bevételek korlátozása érdekében, szakítsák meg a kereskedelmi kapcsolatokat, mert minden ilyen kapcsolat potenciális nyomásgyakorlási eszköz Oroszország kezében” – üzente Zelenszkij az EU-nak.
POLITIKAILAG MOTIVÁLT LÉPÉS
Kadri Simson, az Európai Bizottság energiaügyi felelőse tegnap úgy értékelte, politikailag motivált a Gazprom energiavállalat bejelentése, hogy újabb Siemens-turbina üzemeltetését állítja le, és emiatt mától tovább csökkenti a gázszállítást Európába. Az uniós tagországok energiaügyi minisztereinek keddi tanácskozása előtt Simson a Reuters jelentése szerint kijelentette: „Tudjuk, hogy a gázszállítás csökkentésének nincs technikai oka. Ez egy politikailag motivált lépés, melyre készen kell állnunk, éppen ezért gázfogyasztásunk preventív csökkentése bölcs stratégia.” Az uniós biztos a tegnapi ülést megelőzően – miközben már nyolc ország: Lengyelország, Görögország, Portugália, Spanyolország, Olaszország, Franciaország, Málta és Ciprus is jelezte, hogy elveti a gázfogyasztás visszafogására irányuló kezdeményezést – reményét fejezte ki, hogy a miniszteri tanácskozáson megállapodnak a rendkívüli szabályozásról, amelynek alapján tavaszig 15 százalékkal csökkenne a gázfelhasználás Európában.
Ez tegnap, amint lapunk második oldalán olvashatják, tegnap meg is történt.
Elemzők szerint a korábban már emlegetett második turbina javítása miatti szállításcsökkentés újabb sokk az európai fogyasztók számára az Oroszország és a Nyugat közötti amúgy is hatalmas feszültség közepette. Az Európai Unió azzal vádolja Moszkvát, hogy energetikai zsaroláshoz folyamodott, a Kreml viszont azt állítja, hogy a gázszállítási zavarokat a karbantartási problémák és a nyugati szankciók hatásai idézték elő. Az európai politikusok többször is arra figyelmeztettek, hogy Oroszország télire teljesen elzárhatja a gázcsapot, ezzel a lépéssel pedig recesszióba taszíthatja Németországot és újabb árrobbanást idézhet elő, miközben az európai fogyasztók már így is elkeseredett harcot vívnak a magas élelmiszer- és energiaárakkal. Vlagyimir Putyin orosz elnök ebben a hónapban arra figyelmeztette a Nyugatot, hogy a további büntető intézkedésekkel világszerte az energia katasztrofális méretű drágulását idézheti elő. Szaúd-Arábia után Oroszország a világ második legnagyobb kőolajexportőre, a földgázkivitelt illetően pedig első a világon. Európa eddig gázszükségletének 40, kőolajigényének pedig 30 százalékát Oroszországból importálta.
