Négy év legmagasabb értékét érte el az elmúlt hónapokban az ingatlanok értékesítése Szerbiában. Júliustól szeptemberig 1,5 milliárd euró forgalmat valósított meg az ingatlanpiac – hozta nyilvánosságra az országos földmérő hivatal. A múlt év ugyanezen időszakához viszonyítva 27 százalékkal emelkedett az ingatlanok értékesítése, a 2018. évi forgalomhoz képest pedig 74 százalékkal emelkedett az ingatlanok eladásából befolyt összeg.
Csúcsot döntött a harmadik negyedévben megkötött ingatlanvásárlási szerződések száma is. Az említett időszakban ugyanis 34.767 adásvételi ingatlanszerződést kötöttek meg. Ez 4,5 százalékos emelkedést jelent a 2020. év második negyedéhez képest, és 32,8 százalékkal több a 2018-ban aláírt szerződések számánál.
SZÁZMILLIÓK AZ ASZTALON
Az ingatlanpiac háromhavi forgalmának 56 százalékát a lakásvásárlások képezik, ezekből 841,1 millió euró folyt be, s a legnagyobb részét belgrádi lakások vásárlására fordították a vásárlók: csak a fővárosban 524,7 millió eurós forgalom valósult meg.
A földmérőhivatal adatai szerint júliustól szeptemberig házak vásárlására 160,6 millió eurót költöttek a vevők, építési telkekért 118,1 millió eurót, üzlethelyiségekért viszont 58 millió eurót raktak le az asztalra. Termőföldet 46,1 millió euróért vásároltak az elmúlt hónapokban – sorolják az illetékesek a jelentésben. Ugyanitt kiemelik, hogy a garázsok eladása 30 százalékkal növekedett a múlt év ugyanezen időszakához képest, az üzlethelyiségek értékesítése pedig 17 százalékkal magasabb. A lakások eladása 9, a házak értékesítése pedig 8 százalékkal emelkedett. Ugyanennyivel nőtt a megvásárolt építési telkek értéke, a termőföldekért kiadott összeg viszont 8 százalékkal csökkent a tavalyi adatokhoz képest.
A jelentésben hangsúlyozzák, hogy az ingatlanok csupán 14 százalékát vásárolták kölcsönből: 86 százalékban készpénzzel fizettek a vevők. Lakások esetében valamelyest csökken az asztalra tett készpénz aránya: ezeket 68 százalékban fizették ki készpénzben.
ÚJVIDÉK (IS) DRÁGÁBB
Az ingatlanok iránti érdeklődés annak ellenére sem lanyhul, hogy a lakásárak folyamatosan emelkednek országunkban. A nekretnine.rs portál adatai szerint szeptemberben egyes városokban, a tavalyi adatokhoz képest a drágulás elérte a 6 százalékot is. Ennyivel drágultak ugyanis a lakások Újvidéken: a legdrágább lakások négyzetméteréért átlagban 1756 eurót fizettetnek meg a tartományi székváros központjában.
Hasonló drágulásokat jegyeztek az ország más településein is. Belgrádban átlagban 2619 eurót is elkértek szeptemberben a lakások négyzetméteréért, Nišben 980 eurót fizettettek meg, Kragujevacon 828 euróra emelkedett az átlagár, Pancsován viszont 1013 eurót tettek az asztalra a vevők egy négyzetméter lakótérért. Itt csupán egy hónap alatt 4,22 százalékos drágulást jegyeztek az ingatlanforgalmazók – hozta nyilvánosságra szeptemberben az országos ingatlanértékesítési portál.
A szakemberek szerint mindaddig emelkednek az ingatlanárak, amíg a kereslet meghaladja a kínálatot. Az árak alakulására azonban kihathat a fizetési mód is – mondta a B92-nek Goran Rodić, a Szerbiai Építészeti Kamara elnöke.
– Abban a pillanatban megtorpannak az árak, amikor a lakosok megváltoztatják a szemléletüket, és tovább nem lesznek hajlandók készpénzzel fizetni az ingatlanokért. Ugyanakkor semmiképp sem várhatunk árzuhanást mindaddig, amíg az építőanyag ára folyamatosan drágul – hangsúlyozta.
KÜLFÖLDI BEFEKTETŐK MARKÁBAN
A vas ára 40 százalékkal emelkedett az elmúlt hónapokban, az alumínium 70 százalékkal lett drágább, a faagyag beszerzési ára pedig hihetetlen mértékben emelkedett: csaknem 200 százalékkal magasabb, mint év elején volt – sorolta a kamara elnöke. Az ingatlanárak emelkedéséhez azonban hozzájárul az energia drágulása és a szállításkor felmerülő problémák is – tette hozzá a szakember.
– A legnagyobb gondot az okozza, hogy jelentéktelenül kevés azon hazai cégek száma, amelyek építőanyag termelésével foglalkoznak. A legtöbb gyár és nagyvállalat külföldi befektetésből épült: a létező cement- és téglagyárak éppúgy külföldi tulajdonban vannak, mint az alumínium- és vasgyárak is. A megtermelt építőanyag jelentős része tehát kivitelre kerül, így a hazai építkezőhelyek behozatalra szorulnak. Tovább tetőzi a problémát, hogy a koronavírus-járvány miatt jelentősen drágultak a szállítási költségek is.
A kamara elnöke a hazai termelés újjáélesztését szorgalmazza, ehhez azonban több tízezer új alkalmazottra lenne szükség. Szakemberekkel viszont nem rendelkezünk, hisz többségük külföldön keresett megfelelően fizetett állást – utalt az építőiparban tapasztalt munkaerőhiányra Rodić.
– Jelenleg a még létező gyárakat kellene megerősíteni, és esélyt adni nekik arra, hogy a megvalósuló befektetések vezető kivitelezői lehessenek. Ilyen módon szerbiai munkásokat alkalmaznánk, és meg tudnánk tartani a szakembereinket. A hazai termeléssel pedig függetleníteni lehetne az építőanyag árának alakulását a külföldi hatásoktól – zárta gondolatmenetét az országos építészeti kamara elnöke.
