Magyarország igényelni fogja a határrendészeti költségek megtérítését az Európai Uniótól, és kész pert is indítani a költségek megtérítése érdekében – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón. Gulyás Gergely a jövő évre jelentős minimálbér- és garantált bérminimum-növekedést, valamint a munkáshitel bevezetését helyezte kilátásba.
A HATÁROKAT TOVÁBBRA IS MEGVÉDIK
A kormány mandátumot adott Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszternek, hogy tárgyaljon az Európai Bizottsággal a migráció ügyében Magyarországot elmarasztaló ítélet kapcsán – ismertette a kormány szerdai döntését a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A tárcavezető a bizottsággal történő tárgyalások kapcsán elmondta, vannak olyan sarokpontok, amelyeken a kormány nem tud és nem is akar változtatni, ilyen a magyar emberek népszavazáson hozott döntése. A magyar emberek akarata ellenére Magyarországra senkit nem lehet betelepíteni – rögzítette.
Hangsúlyozta: a határokat továbbra is megvédik az illegális bevándorlóktól. Azoknak, akik politikai menedékjogot kapnak, felajánlják az egyirányú ingyenes brüsszeli utat.
Hozzátette: Magyarország igényelni fogja a határrendészeti költségek megtérítését az Európai Bizottságtól, és kész pert is indítani a költségek megtérítése érdekében.
Felhívta a figyelmet arra, hogy más, külső tengeri határt védő tagállamok esetén a bizottság a határvédelmi költségek egy részét vagy egészét megtérítette. Elmondta, Magyarország az elmúlt években kétmilliárd eurónak megfelelő összeget költött a külső schengeni határok védelmére, ehhez érdemben semmilyen hozzájárulást nem kapott az EU részéről.
Kérdésre válaszolva a kancelláriaminiszter elmondta, Magyarország a kétmilliárd forintos határvédelmi költségek egészének megtérítését sosem kérte, csak a felét.
„Ha Magyarországot arra kényszerítik napi vagy átalánybírsággal, hogy engedjen be migránsokat, akkor a kormány ettől meg fogja kímélni az országot. Brüsszel alkalmas hely arra, hogy ott új jövőt keressenek” – tette hozzá.
Hipokritának nevezte a buszoztatást támadó brüsszeli álláspontot, hangsúlyozva: Brüsszel úgy gondolja, a migráció jó, de migránsokat nem akar befogadni. „Ha jó a migráció, akkor fogadják szeretettel a migránsokat, ha nem, akkor tegyék lehetővé, hogy olyan szabályozás legyen Európában, és ezt tartassák is be, ami nem teszi lehetővé a migránsok érkezését” – mondta. „Ne büntessék azokat az országokat, amelyek példamutatóan védik a schengeni határokat!” – fűzte hozzá.
A MIGRÁCIÓ SZÉTVERI SCHENGENT
Gulyás Gergely szerint Európában változások vannak, amelyek pontosan úgy történnek, ahogy Magyarország 2015-ben mondta.
Emlékeztetett: 2015-ben a magyar miniszterelnök figyelmeztetett arra, hogyha az Európai Unió nem szerez érvényt a közösségi jognak, a schengeni egyezménynek, és nem kötelezi a külső határt védő tagállamokat a hatékony határvédelemre, akkor Schengen össze fog omlani.
A migráció szétveri Schengent, Németország szétveri Schengent – értékelte azt, hogy szeptember 16-ától Németország bevezeti a határellenőrzést a schengeni határain. Úgy folytatta, Németország először azzal verte szét Schengent, hogy a legnagyobb tagállamként nem gyakorolt nyomást a többi uniós tagállamra a hatékony külső határvédelem érdekében, most pedig azzal, hogy bevezeti a belső határellenőrzést.
Közölte, a határok nélküli belső piac, a határmentes szabad közlekedés az Európai Unió komoly vívmánya, most ez kerül veszélybe azért, mert nem hallgattak Magyarországra. Nem tették világossá minden schengeni külső határral rendelkező tagállamnak, hogy úgy kell eljárni, mint Magyarország: példásan kell megvédeni a külső határokat – hangoztatta, hozzátéve, azt a tagállamot akarják megbírságolni, amely kötelezettségeinek eleget tett.
MINIMÁLBÉR-NÖVELÉS ÉS MUNKÁSHITEL
A kormány célja, hogy jövőre jelentős minimálbér- és garantált bérminimum-növelés lehessen Magyarországon – közölte. Tájékoztatása szerint a kormány a jövő évi költségvetésről még nem, de annak célkitűzéseiről már tárgyalt, és felhatalmazást adott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek, hogy tárgyaljon a munkaadókkal és a munkavállalókkal.
Jelezte: a kormány a kiszámíthatóság jegyében azt szeretné, ha többéves megállapodást lehetne elérni, és ha a minimálbér a bruttó átlagkeresetekhez lenne kötve. A munkaadóktól és munkavállalóktól függ, hogy ezt mikor érhetjük el, de az biztos, hogy Magyarországnak és a munkavállalóknak is az az érdeke, hogy a minimálbér minél magasabb legyen, mert ennek emelése az átlagos bérszínvonalba is átgyűrűzik – fejtette ki, jelezve, a kormány minden eszközzel támogatni fogja, hogy a munkaadók és a munkavállalók megegyezésre jussanak.
Arra is kitért: minimálbért 250 ezren keresnek, a garantált bérminimum pedig mintegy 700 ezer embernek határozza meg a fizetését.
A miniszter bejelentette: a kormány tárgyalt a szakmunkáshitelről, és úgy döntött, hogy helyette olyan munkáshitelt szeretne bevezetni, ami nem csak a szakmunkások számára érhető el. A cél az, hogy egyszerűen és gyorsan juthassanak kedvezményes hitelhez azok, akik már 17-18 éves koruktól dolgoznak, és akiknek éppen ezért a diákhitel nem áll rendelkezésükre – ismertette.
Közölte: a hitel részleteit Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter fogja kidolgozni, a következő vagy az azt követő kormányülésen tárgyalnak majd erről, és legkésőbb 2025. január elsejével ezt a kormány be fogja vezetni.
FEL SEM MERÜLT ILYEN
Nem lesznek határon túli egyéni választókerületek, fel sem merült ilyen – szögezte le kérdésre válaszolva Gulyás Gergely. Hozzátette: az Országgyűlésnek világos kötelezettsége van, hogy a választókerületeknél a 20 százalékon belüli arányosságot helyreállítsa, de ezen túlmenően semmilyen feladata nincs a választójogi rendszer kapcsán. Ugyanúgy 106 választókerület marad, ugyanúgy 93 listás hely, ugyanolyan szabályok szerint kell lebonyolítani a következő választást – jelentette ki.
Nyitókép: Gulyás Gergely (Fotó: MTI)
