2024. december 27., péntek

Két lépés előre, egy hátra

Kinek érdeke a közvállalatok reformjának elhúzódása?

A 21. század kezdete óta tart a szerbiai közvállalatok reformja, de egyhamar nem fejeződik be, részint azért, mert nem egyszerű folyamat, részint pedig azért, mert ez nem felel meg sem a hatalom egyes szegmenseinek, sem bizonyos számú polgárnak, akinek a reformok következtében romlana az életszínvonala – nyilatkozta Ljubodrag Savić, a Belgrádi Egyetem Közgazdasági Karának tanára.

Mint kifejtette, az előző hatalom a Szerbiai Villanygazdaságban (EPS) belekezdett ugyan a reformokba, kivonta a vállalatból az áramtermeléshez közvetlenül nem kötődő tevékenységeket, később azonban ezek egy része ismét visszakerült az EPS-be. ,,A két lépést előre, egyet hátra elv alapján folynak a reformok, és az EPS-ben még mindig nem választották volna szét a termelést, az elosztást és a kereskedelmet, ha az EU nem követeli a harmadik energiacsomag tiszteletben tartását.”

Új tolóablakokat nyitnak a panaszt benyújtóknak (Ótos András felvétele)

A közgazdász szerint a szociális kártyák bevezetése jelenthetne megoldást arra, hogy az áram- és gázszolgáltató közvállalat ne a szociális politika terepe legyen. Ez viszont az átlagfogyasztóknak az áram és a gáz drágítását jelentené (Fotó: Ótos András)

Savić szerint a közvállalatok reformja ,,savanyú alma”, melybe az esetleges szociális és politikai megrázkódtatások miatt mindenki vonakodik beleharapni. A transzformálás azt jelentené, hogy a közvállalatokból kivonják a szociális politikát, és korporatív irányítást vezetnek be, vagyis az állam tűzi ki a célokat, és megvalósításuk során folyamatosan ellenőrzi a menedzsmentet. A szociális politika kivonásához pedig – az EPS esetében is – el kellene készíteni a szociális kártyákat, hogy a szegényebbek kedvezményeket élvezhessenek, csakhogy e kártyák kiadását a hatalom évek óta halogatja. ,,A közvállalatok hatalmas rendszert alkotnak, melyben egyéni és kollektív érdekek szövik át egymást, nem csoda hát, hogy a napokban csendes háború folyik a resszortminiszter (Zorana Mihajlović) és a Srbijagas igazgatója (Dušan Bajatović) között.” Az állam a közvállalatokon keresztül ellenőrzi a többi gazdasági ágazat jó részét is, így azután nem siet a reformokkal, és csak látszólag változtat a dolgokon. Ez megfelel a közvállalatok vezetőségének és alkalmazottainak is, hiszen nem tartoznak teljes felelősséggel az eredményekért, még akkor sem, ha veszteséggel gazdálkodnak – mondta Savić, és a cseh, többségében állami energiacég gazdálkodását említette követendő modellként, ezt ugyanis szakértői menedzsment irányítja.

A téma kapcsán Dragan Stevanović, a Gazdasági Minisztérium államtitkára a napokban az RTS műsorában azt mondta: mivel a magánosítás a vége felé jár, most van lehetőség a közvállalatok átfogó reformjára. Márciusig kell elkészíteni a cselekvési tervet, melyet a korporatív irányítás bevezetésére vonatkozó törvényes rendelkezések alapján hajtanak végre. Stevanović egy évvel ezelőtt, tavaly januárban szinte ugyanezt nyilatkozta, mondván, hogy 2020-ban a Világbankkal együttműködve véglegesítik azokat a dokumentumokat, melyek alapján a közvállalatokban érvényesítik a korporatív irányítás elveit.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás