Amikor a Tesla Motors 12 évvel ezelőtt piacra dobta az elektromos autókat, kevesen jósoltak a terméknek fényes jövőt. Napjainkban már minden jelentősebb gépkocsiüzem rendelkezik az elektromos autók előállítására szolgáló gyártósorral. Az előretörés megállíthatatlan, és a változások ritmusához az Európai Unió is igazodni akar.
Európa jelenleg három százalékkal vesz részt az akkumulátorok világtermelésében, ha azonban új gyártási stratégiája hatékonynak bizonyul, ennek a részaránynak 2030-ra el kell érnie a 25 százalékot.
Az elkövetkező években jelentős összeget fordít az EU az akkumulátorok fejlesztésével kapcsolatos kutatásokra és fejlesztésekre. Erre a célra 2019-ben 3,2 milliárd eurót hagytak jóvá, a közelmúltban pedig további 2,9 milliárdot. Az előrelátások szerint jelentős magánberuházások is megvalósulnak, amelyeknek a végösszege Brüsszel szerint elérheti akár a 9 milliárd eurót is.
Az Európai innovációk az akkumulátorok fejlesztésében elnevezésű program megvalósításában 12 EU-tagállam 42 vállalata vesz részt, de számos tudományos szervezet is részese lesz. Az a cél, hogy az európai ipar fenntartható és hatékony módon tudjon akkumulátorokat gyártani az elektromos járművek számára. Európában 15 nagy kapacitású akkumulátorgyár épül, például a svéd Northvolt vállalat, a kínai CATL Németországban, a dél-koreai SK Innovation vállalat gyára Magyarországon.
Valamivel az akkumulátor-fejlesztési támogatási program bejelentése előtt az EU új szabványokat irányozott elő, amelyeknek a piacon található összes elemnek és akkumulátorfajtának meg kell majd felelnie. A követelmények szerint az elemeknek olyan fenntartható anyagokból kell készülniük, amelyek nem károsítják a környezetet, nem tartalmaznak veszélyes anyagokat, és bár részben újrahasznosíthatók. Mindezek az elvárások természetesen érvényesek az elektromos autókat működtető akkumulátorokra is.
Az új szabályozás szerint 2024 júliusától csak alacsony szén-dioxid-kibocsátású akkumulátorok használhatók az elektromos járművekben. Három évvel később az elektromos járműveknek leírást kell tartalmazniuk az elemek pontos összetevőiről, 2030-tól pedig azt is szabályozzák, mekkora mértékben kell újrahasznosítható összetevőket tartalmaznia az akkumulátornak. Tehát a káros technológia ki lesz seperve az európai piacról.
Az EU érdeklődésének növekedése az akkumulátorgyártás irányába érthető. Az elektromos autóknak fényes jövőt jósolnak Európában, mert a kontinens a gyakorlatban is igyekszik teljesíteni a kitűzött környezeti célokat, amelyek megkövetelik a káros gázok mennyiségének 55 százalékos csökkentését. Érdekes módon még a koronavírus-járvány idején is növekedett a kereslet az elektromos autók vásárlása iránt, a JATO Dynamics kutatóház adatai alapján tavaly szeptemberig több új hibrid- és elektromos járművet regisztráltak, mint dízelmeghajtásút. Ez nagy precedens, de nem meglepő, mert az elektromos autók bejegyzésének növekedése Európában nem új keletű – 2018-ban 33, egy évvel később 45, tavaly pedig már 137 százalék volt.
A történetek a fenntartható és környezettudatos technológiákról sajnos gyakran illúziórombolók, amikor jobban utánanézünk a tényeknek. A kritikusok gyakran hivatkoznak arra, hogy nem kellene azt sem elfeledni, hogy a villamos energiát általában fosszilis anyagok elégetésével nyerjük, ami közel sem környezetbarát. Az sem elhanyagolható, hogy az elektromos autók gyártásához jelentősen kevesebb összetevő elemre van szükség, emiatt az összeszerelés is 40 órával rövidebb ideig tart, mint a közönséges belső égésű motor összeszerelése. Eszerint mivel csökken a munkaóra, kevesebb munkásra lesz szükség.
