Kutyás pénzt kínál a Tesla-vezér

Néhol egyre jobban háttérbe szorul a készpénz, másutt azonban még szívesen használja a lakosság. A svédek többsége már kivezetné a piacról, ám a németek és a svájciak foggal-körömmel ragaszkodnak hozzá.

A nemzeti fizetőeszközök mellett azonban szép lassan egyre több digitális (virtuális) valuta jelenik meg, amelyek nem minősülnek törvényesnek, és nem központi bank vagy állami hatóság bocsátja ki, ellenőrzi és szabályozza őket, hanem egy fejlesztői csoport.

Kriptopénznek is nevezik őket, kézzel nem foghatók, mert csakis a virtuális, internetes térben léteznek. Bár nem minősülnek törvényesnek, csere- vagy fizetőeszközként már tízmilliók használják, árukért és szolgáltatásokért is lehet velük fizetni. Egyre több helyen fogadják el ezeket az új pénzeket, amelyek azonban még nem terjedtek el széles körben, és egy-egy állam hivatalos valutáját sem veszélyeztetik.

A „kriptók” decentralizáltan, központi (banki) ellenőrzéstől mentesen működnek. Hatásuk a gazdaságra majd csak akkor derül ki, amikor általánosan elfogadottá válnak. Már ahol nem akadályozzák a használatukat, vagy nem tiltják be, miként ezt India tette a minap.

Másutt a jegybankok megpróbálnak az újításhoz alkalmazkodni és a nemzeti valuta digitális (virtuális) változatát (CBDC) igyekeznek elkészíteni, meghonosítani és elterjeszteni. A CBDC centralizált virtuális pénz (lesz), és törvényes fizetőeszköznek szánják. Kína már hozzá is látott az ilyen típusú jüan bevezetéséhez és használatához (néhány nagyvárosában), egyelőre kísérleti jelleggel. Japán még csak készülődik erre, más országokhoz hasonlóan.

Az Európai Központi Bank (ECB) az év első felében szeretné a digitális eurót bevezetni kísérleti céllal. Hírek szerint az euró virtuális változata úgy néz majd ki, mint amilyet jelenleg is használ(hat) a lakosság az EU-ban a mobiltelefonra telepített applikációk segítségével.

A digitális euró bevezetésétől sok szakember a decentralizált kriptovaluták visszaszorítását reméli. A küzdelem kimenetele bizonytalan, ám az szinte biztos, hogy ezek a sajátos új „bankók” egyre népszerűbbek, fejlesztésük és terjedésük pedig világszerte gőzerővel folyik.

Sőt az is lehet, hogy egyszer majd a Földön kívül is ezzel fizetnek az emberek, mármint azok, akik a jövőben letelepszenek a Holdon vagy a Marson. Az utóbbin mielőbb kolóniákat szeretne létrehozni az elektromos autóiról ismert Tesla multimilliárdos vezére, főrészvényese. Elon Musk már húsz éve működtet egy másik céget is, a SapecX-et, amely az űrrepülésekkel foglalkozik, és az elsők között kapcsolódna be a Marsutazások megszervezésébe is.

Ha pedig már emberek jutnak el erre a bolygóra, valamivel fizetniük is kell a helyszínen. Musk legalábbis ebből indul ki, illetve abból, hogy erre a kriptovaluta lesz a legalkalmasabb. Nemrég be is jelentette, hogy a Tesla 1,5 milliárd dollárért vásárol a világ legismertebb digitális pénzéből, a bitcoinból. Előzőleg ráirányította a figyelmet egy másik, ám a lakosság körében alig ismert digitális fizetőeszközre, a Dogecoinra is, amivel jócskán felpumpálta annak árfolyamát. A kutyás mémmel is reklámozott kriptovaluta azóta nagyon jól tartja magát a több mint nyolcezer versenytársa között, hiszen a tőzsdéken az egekig fölverték a piaci értékét. Mondhatni, ez a pénz már megérkezett az űrbe, most már csak követni kell őt a Marsa készülőknek.

Musk az idén többször is dicsérte az interneten a kutyás „kriptót”, rendszerint jócskán fölfelé lódítva ezáltal az árfolyamát. Mindez őt is fellelkesítette, és nemrég már azt mondta, hogy a legszórakoztatóbb és legironikusabb az lenne, „ha a jövőben a Dogecoin válna a Föld pénznemévé”. Arról azonban még nem nyilatkozott, hogy mivel kéne fizetni a Marson vagy a Holdon.