„Ha nem akarsz dolgozni, van aki akar” – hallgatták a szerbiai alkalmazottak évtizedeken át a munkaadójuktól. A helyzet azonban mára megváltozott országunkban. Míg 20-30 éve egy munkahelyre több tízen is pályáztak, addig jelenleg 10 százalék alatt van a munkanélküliek aránya a lakosság körében, a munkaadók pedig harcolnak a képzett szakemberekért. Az állásinterjúkon immár megkérdezik, hogy mekkora fizetésért dolgoznának a jelentkezők, akiket különböző ösztönzésekkel igyekeznek megtartani. Így ma már a magánbiztosítás, a munkahelyi rekreáció lehetősége, illetve az otthoni munkavégzés is szóba kerülhet a munkaadó és a munkavállaló között.
MÁR A BANKOK IS BAJBAN VANNAK
A Szerbiai RTV tudósítása szerint a pénzintézeteknek külön gondot jelent az országunkra jellemző munkaerőhiány. Pár évvel ezelőtt még álommunkának számított a banki állás, jelenleg viszont nemcsak hogy nehezen találnak dolgozókat a bankok, de még nagyobb erőfeszítéssel tartják a munkahelyeiken az alkalmazottaikat.
Business - young man in job interview for hiring, welcomes, Boss or Senior and his female Assistant in their office
Az országos munkaerőpiachoz hasonlóan a bankokban is 15 százalék körül mozog az alkalmazottak ingadozása – vázolta a helyzetet Hana Škero Kosić, az Erste Bank humánerőforrással megbízott igazgatója. Kifejtette, hogy a munkaerőhiányt egyelőre átcsoportosításokkal próbálják megoldani. Ha például 150 alkalmazott megszakítja a munkaviszonyát, akkor ebből 80 munkahelyet bezárnak, az ezekhez tartozó feladatkörök elvégzését pedig fejlődni kívánó, már alkalmazott munkásoknak kínálják fel. Így a dolgozóik képezhetik magukat, magasabb fizetésekre pályázhatnak és több előjoghoz juthatnak – magyarázta a munkaközösség tevékenységének szervezésével megbízott igazgató.
A kereslet és a kínálat könyörtelen törvénye az elmúlt időszakban még a legszigorúbb cégeket is megszelídítette. Pár év alatt a kíméletlen tulajdonosok is tisztességes tárgyalópartnerekké váltak, akik hajlandóak befektetni a munkaközösség megtartásába, ugyanis egyre fontosabbak a jó munkafeltételek a munkavállalók számára. Ezt a Delhaize szerbiai kirendeltsége is felismerte, és az elmúlt két évben jelentős eszközöket fordított a dolgozók fizetésének növelésére. Korábban 30 millió euróra volt szüksége a cégnek a havi jövedelmek megtérítésére, mára viszont 30 százalékkal nőtt a forgalmazók juttatása – mesélte Milica Popović, a kereskedelmi hálózat szakembere. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy emellett legkevesebb 26 napos szabadságot hagynak jóvá a munkásaiknak, akik 12 százalékos kedvezményt biztosító kártyákkal vásárolhatnak az üzleteikben.
JÓ FIZETÉST, RUGALMAS MUNKAIDŐT!
A fizetés nagysága még mindig az elsődleges motiváló tényező a munkavállalás folyamán, emellett egyre több dolgozó igényli a rugalmas munkaidőt, a szabadnapok számának növelését, a rekreáció lehetőségét és a magánbiztosítások fedezését – sorolta Jelena Jevtović, a Szerbiai Munkaadók Uniójának szakembere azokat a feltételeket, amelyeket a tapasztalatok szerint leginkább igényelnek a munkavállalók. Hozzátette: a közelmúltban különösen kifejezett a munkaidő megosztására vonatkozó igény. Sok alkalmazott dolgozna ugyanis a reggeli órákban, majd egy hosszabb szünet után estefelé folytatná a munkáját – magyarázta az unió képviselője.
A jobb munkafeltételek biztosítása alapkövetelménnyé vált a szerbiai munkapiacon – mondta Nebojša Matić, a Mikroeletronika cég egyik vezetője. Az említett vállalat volt ugyanis az első Szerbiában, amely a gyakorlatban is érvényesítette a négynapos munkahetet. Az osztályvezető szerint azóta, azaz az elmúlt egy évben, egyetlen munkás sem hagyta el a céget. Ugyanakkor kiemelte, hogy a munkások megtartásához elsősorban jó fizetésekre van szükség. Ezt azonban nem könnyű biztosítani a jelenlegi gazdasági helyzetben, így egyelőre jól kell egyensúlyozni a megfelelő juttatások biztosítása és az előjogok megteremtése között – állítja Nebojša Matić.
A szakemberek szerint a kivándorlás és a lakosság elöregedése területeinken oda vezetett, hogy a korábban jellemző regionális migráció helyett immár a külföldi munkavállalók bevándorlása jellemző a munkapiacunkra. Elsősorban alacsonyan képzett munkások érkeznek országunkba, így a magasabb képesítést feltételező munkakörökre pályázó hazai szakemberek immár igényelhetnek jobb fizetéseket és munkafeltéteket. Ez pedig sok berögződésen változtathat a közszférában is – vélik a munkapiac elemzői.
Nyitókép: Business - young man in job interview for hiring, welcomes, Boss or Senior and his female Assistant in their office
