A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa csütörtökön megállapította: sikerrel zárult a Szerbiával kötött készenléti hitelmegállapodás eredeményeinek első felülvizsgálata. Siniša Mali, a kormány alelnöke, pénzügyminiszter a washingtoni hírre reagálva kijelentette, ez még egy bizonyítéka a szerbiai gazdaságpolitika, valamint az itteni szerkezeti és intézményi reformok helyességének.
Az igazgatótanácsi ülésről kiadott közlemény szerint a testület leszögezte, hogy Szerbia sikeresen hozzálátott a megbeszélt gazdasági program végrehajtásához, és az ingatag nemzetközi gazdasági környezetben is megőrizte makrogazdasági stabilitását. Az utóbbi évtizedben a kívülről érkező sokkhatások ellenére impresszív gazdasági eredményeket mutatott fel, melyek erőteljes gazdaságpolitikáját tükrözik. Ez a politika jelentős arányú gazdasági bővülést, alacsony inflációt, valamint közadósság-csökkenést eredményezett. „A bevételek emelkedtek, a foglalkoztatás növekedett, a szegénység csökkent, a jelentős mennyiségű közvetlen külföldi beruházás lefedte a folyószámlahiányt. A koronavírus-járvány hatást gyakorolt a gazdasági növekedés alakulására, de az ország gazdasága a hatékony politikai intézkedéscsomag támogatásával 2021-ben gyorsan talpra állt”. A felülvizsgálati látogatáskor tapasztaltakról szóló jelentésben azt is megállapítják, hogy az ukrajnai háború és az energiaszektorban felmerült nehézségek miatt az infláció meghaladta a tervezett szintet, de várható, hogy az év végére 8 százalék körülire csökken, jövőre pedig visszatér a Szerb Nemzeti Bank által előirányzott keretbe. „A készenléti hitelprogramon belül a makrogazdasági kiegyensúlyozatlanságok csökkenni kezdtek, miközben a devizatartalékok csúcson vannak”, a tervezett költségvetési hiány valószínűleg nem haladja meg a GDP 3 százalékát, ami elősegíti az infláció csökkentését és a közadósság további zsugorodását. A hitelprogram első felülvizsgálatának értékelése arra is kitér, hogy továbbra is kulcsfontosságú feladat az energiaszektor reformja, valamint hogy az állami vállalatokról szóló új törvényt összehangolták a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legjobb gyakorlatával, ami jó alapul szolgál az energetikai szektor irányításának reformjához.
Siniša Mali pénzügyminiszter a jelentés kapcsán azt mondta, ezekben a nehéz években Szerbia számára kivételes jelentőséggel bír a tekintélyes nemzetközi intézmények részéről érkező támogatás. Mint közölte, jelenleg a közadósság a GDP 51,3 százalékát teszi ki, az első negyedévben Szerbia 0,7 százalékos gazdasági növekedést jegyzett (míg egyes erősebb gazdaságok recesszióba süllyedtek), és június 20-ával bezárólag több mint 1,9 milliárd euró értékű közvetlen külföldi beruházás érkezett az országba.
Az IMF küldöttsége március végén és április elején ejtette meg Szerbiában a hitelcsomag első felülvizsgálatát. A 2,4 milliárd euró értékű, két évre szóló készenléti hitelprogram részleteiről 2022 októberében állapodtak meg, alkalmazása pedig decemberben kezdődött. A korábban alkalmazott Politikai Koordinációs Eszköz (PCI) elnevezésű tanácsadói együttműködési programot váltotta fel – olvasható a pénzügyminisztérium közleményében.
