Méregdrágán kínálják az első málnaszüret után a terményt a szerbiai piacokon, miközben a termelők a tavalyinál jelentősen alacsonyabb felvásárlási ár emeléséért küzdenek. A B92 „piros aranyként” emlegeti az idei málnakínálatot: a tudósításuk szerint ugyanis a čačaki piacon 600-700 dinárt is elkérnek a gyümölcsért. Az árusok szerint a kereslet nagy, de ritkán történik meg, hogy valaki nagyobb mennyiségben vásároljon az egészséges terményből. A legtöbb vásárló a 200 grammos kiszerelést kéri, amelyért 150 dinárt fizettetnek meg a kereskedők.
A málnaültetvényekben javában folyik már a szüretelés, annak ellenére is, hogy a kedvezőtlen időjárás az idén megtizedelte a termést. A termelők a károk mellett jelenleg leginkább a munkaerőhiánnyal küzdenek: nehezen találnak jó idénymunkásokat, akiknek a szállás és ellátás mellett akár 4000-6000 dináros napidíjat is fizetnének – mesélte a szerb sajtónak Ivan Tomić málnatermesztő.
A szerbiai ültetvények tulajdonosai mindemellett továbbra is küzdenek a málna felvásárlási árának emeléséért. Mint arról már beszámoltunk, az elsődleges termelők érdekei mellett a mezőgazdasági miniszter is kiállt. Jelena Tanasković az idei szüret kezdete óta már többször egyeztetett a termelőkkel, a hűtőházak képviselőivel és a kivitellel foglalkozókkal a felvásárlási árakról. A piacon ugyanis először 200 dinárt kínáltak a málna kilogrammjáért a termelőknek. Az állam viszont az érvényes szerződések átvizsgálása után és a nemzetközi piac elemzésével 300 dináros árat javasol kilogrammjáért – hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette: ez alapján biztosít garanciát a Takarékbankban igényelhető hitelekre is. Ugyanakkor felszólította a kereskedőket, hogy törlesszék a tavalyi, elmaradt tartozásukat a termelőknek, hisz 2022-ben az állam figyelembe vette az európai piac kiszámíthatatlan alakulását, és moratóriummal, illetve további hitellehetőségekkel segítette a feldolgozókat, hogy átvészeljék a veszteségeiket. Az elsődleges termelők nem lehetnek veszteségben, biztosnak kell lenniük abban, hogy a befektetett munkájukat meg tudják fizettetni – hangsúlyozta Tanasković nemrégiben.
Ugyanakkor elmondta, hogy jelenleg a málnatermesztőket is ugyanaz aggasztja, ami az államot is: a kedvezőtlen időjárás és a megtizedelt termés miatt ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy a szerbiai termelők teljesíteni tudják azt a mennyiséget és minőséget, amelyre az európai piac számít. Kifejezte azonban reményét, hogy a később érő fajták esetében még számíthatunk elegendő napsütésre ahhoz, hogy minőségi terményt tudjunk biztosítani a nemzetközi piacon.
