Az EU létrejötte óta 2020-ban történt meg először, hogy a területén több áramot állítottak elő megújuló energia segítségével, mint fosszilis energiahordozókból. A gyökeres fordulat egy hosszú ideje tartó folyamat eredménye, amelynek egy-egy állomását képezte a szénerőművek egy részének fokozatos bezárása. Több ország (köztük Ausztria és Svédország) már az utolsó ilyen létesítményére is lakatot tett, néhol azonban (például Lengyelországban) még maradt belőlük bőven, másutt viszont, így Görögországban, Hollandiában vagy Spanyolországban, jelentős mértékben visszaesett a szén segítségével biztosított áramtermelés.
A világ más részeiben azonban egészen más a helyzet. Jó sok ország igyekszik ugyan áttérni a zöld, vagyis az alternatív energiát hasznosító technológiák alkalmazására, ám másutt továbbra is ragaszkodnak a szén felhasználásához. Nyilván ez a magyarázata annak, hogy az emberiség tavaly rekordmennyiséget használt fel belőle.
A londoni székhelyű Energy Institute (EI) szakmai szervezet legújabb tanulmányából legalábbis ez derül ki. És persze az is, hogy az európai szénfogyasztás ugyan nem nőtt 2022-ben, de a világ egészét tekintve megállapítható: történelme során az emberiség a legtöbbet éppen tavaly használt el ebből a fosszilis energiahordozóból, amely – nem mellesleg – a legszennyezőbbnek számít. A legmohóbb ebből a szempontból a majdnem 275 millió lakosú Indonézia volt. Kína is inkább ezt használta, jóllehet a megújulókat sem veti meg. Sőt gőzerővel igyekszik fejleszteni az ágazatot. Elég sikeresen, hiszen 2022-ben csaknem 18,1 százalékkal nőtt a területén az alternatív energiaforrások kihasználása.
Európában tavaly, a kontinens egészét tekintve, visszaesett a szén iránti kereslet. Ennek valószínűsíthető oka az ukrán felhasználás megfeleződése, aminek az a magyarázata, hogy a háború miatt leálltak, megrongálódtak, vagy megsemmisültek az olyan óriási ipari üzemek mint a mariupoli Azovsztal és a hozzá hasonlók. A másik ok az, hogy felpörgött a cseppfolyós földgáz (LNG) importja. És az sem mellékes szempont, hogy a tél viszonylag enyhe volt.
Pedig Európában ennek a fordítottjára számítottak, és sokfelé (méregdrágán) jól be is vásároltak szénből. Attól tartva, hogy az orosz földgázszállítások teljesen leállhatnak.
A nagy ijedtségben sietve újraindítottak több bezárt szénerőművet is (főként Németországban), ám az EU-ban tavaly végül bő tíz százalékkal kevesebb szenet égettek el, mint az előző évben.
Az utóbbi időben sok helyen már igyekeznek megszabadulni a fölöslegessé vált felhalmozott készletektől, mivel az energiaválság már kevésbé fojtogatja Európát. A többletet most hajóra rakják, hogy Ázsiába, vagy más kontinensre szállítsák. A kereskedők igyekeznek minél előbb túladni a felhalmozott nagy mennyiségű, immár szükségtelen tüzelőanyagon, amelynek az ára ráadásul folyamatosan esik.
A rekordmennyiségben importáló India és Kína örömére. A Kínában bányászott mennyiség ebben az évben elérheti a 4,7 milliárd tonnát, ami valószínűleg nem lesz elég, ezért további 360-380 millió tonna szenet vásárolhat, jelentősen túlszárnyalva ezzel a tavalyi 293 millió tonnát, de még a 2013-ban felállított 327 millió tonnás csúcsot is.
Az európai energiafelhasználásban csupán a kőolaj és a megújuló energiák terén volt bővülés. Ennek ellenére a kontinensen tavaly (összességében) majdnem négy százalékkal kevesebb energiát használtak fel, mint 2021-ben.
Az EI-jelentés ezzel kapcsolatban megjegyzi: az európainál nagyobb mértékű visszaesést csak a posztszovjet térségben jegyeztek fel, ahol 5,8 százalékkal mérséklődött az energiafelhasználás, főként az – Ukrajna elleni agresszió miatt szankciókkal sújtott – orosz gazdaság energiaigényének 8,2 százalékos zsugorodása miatt.
Az atomenergia és a földgáz felhasználása szintén visszaesett világviszonylatban. A vízenergia segítségével folyó áramtermelés azonban kivételt képez, hiszen globális viszonylatban stabil maradt. Annak ellenére is, hogy tavaly rekordméretű aszály kínozta a bolygót.
Európa esetében korántsem irigylésre méltó a helyzet: földrészünk vízenergia-felhasználása 2022-ben ugyanis nagyobb arányban, csaknem 13,7 százalékkal csökkent, mint a földgázé (13 százalék).
A legnagyobb zuhanás, majdnem 16,5 százalék, az atomenergia terén következett be. Ennek okát az Ukrajnában dúló háborúval és a francia nukleáris erőművek egy részénél kialakult problémával magyarázzák a szakemberek.
