A Nemzetközi Valutaalap (IMF) várakozásai szerint az év végéig gyorsul Szerbia gazdasági növekedése. Sebastian Sosa, az IMF szerbiai irodavezetője kijelentette: a nemzetközi pénzintézet megtartja a Szerbia idei gazdasági növekedésére vonatkozó korábbi, 3,5 százalékos előrejelzését. Az ennél gyorsabb bővüléshez a reformintézkedések teljes alkalmazására van szükség, a kulcsfontosságú lépéseket pedig haladéktalanul meg kell tenni. Mint Sosa fogalmaz,
az ütemesebb növekedés alapfeltételei közé tartozik a makrogazdasági stabilitás, az alacsony infláció, a szolid közpénzügyek, mindez azonban nem elegendő, szerkezeti reformokat kell végrehajtani, ezek között is azok a legfontosabbak, melyek növelik a versenyképességet és a beruházásokat, tehát fokozni kell az árnyékgazdaság elleni küzdelmet, javítani az államigazgatás minőségén és a közvállalatok irányításán. Késnek a joguralom területén fontos és az igazságszolgáltatás hatékonyságát növelő reformok.
Az IMF rövid távon, az év második felében a gazdasági növekedés élénkülésére számít, az első negyedévben ugyanis egyes tényezők – például az energiaszektorban végzett nagyjavítások – csak átmenetileg lassították a bővülést, és a továbbiakban ezekkel nem kell számolni. Szerbia jó makrogazdasági eredményeket jegyez, erőteljes a növekedés, alacsony az infláció, a pénzügyi fegyelem lehetővé teszi a közadósság gyors csökkenését és a beruházások meg a foglalkoztatás növekedését. A Valutaalap szerbiai irodavezetőjének nyilatkozata szerint ismét be kell vezetni a nyugdíjak rendszeres kiigazításának gyakorlatát, amit a belgrádi kormány jelzett is, hogy a jövőben ne találomra növeljék a legidősebbek járandóságát. Ellenőrzés alatt kell tartani a közalkalmazottak számát, és meg kell reformálni a bérrendszert. Az év első öt hónapjában növekedtek a beruházások, emelkedett a fogyasztás és a foglalkoztatás mértéke, akárcsak a bérek és a háztartások hitelezése. A lakossági hitelek évközi növekedése 11 százalékos, ez pedig az év második felében serkenti a fogyasztást, és pótolja az aránylag alacsony kiviteli szintet.
– Az idén a gazdaság további növekedésére számítunk, becslésünk az egész évre vonatkozóan 3,5 százalék – közölte Sosa, hozzátéve, hogy az IMF akkor fogja felülvizsgálni ezt a becslést, amikor már ismertek lesznek a második negyedév adatai. A pénzintézet folytatja a tárgyalásokat a szerbiai hatóságokkal egy olyan kötelező erejű pénzügyi szabály bevezetéséről, amely rögzíti a közadósság szintjét.
Sosa az újságíróknak azt mondta: az IMF véleménye szerint Szerbiában drágítani kell az áramot, legalább annyival, amekkora az infláció. Emlékeztetett arra, hogy majdnem két éve nem változtak a tarifák.
– Középtávon fokozatosan kell növelni az áramszolgáltatás díját, figyelembe véve a szociális szempontokat. Egyébként Szerbiának is át kell térnie a tisztább energiaforrásokra – figyelmeztetett Sosa.
Az ún. problematikus állami vállalatok kapcsán úgy nyilatkozott, hogy ezek helyzetének rendezésében az utóbbi években haladás történt ugyan, de még rendezni kell a Petrohemija (pancsovai Vegyi Művek) és a Resavica bánya jövőjét. A Petrohemija mostanában jobb eredményeket mutatott fel, ám a költségvetés számára kockázatot jelenthet, ha lejárnak a mostani szerződések, a Valutaalap éppen ezért támogatja a kormánynak azt a szándékát, hogy versenypályázatot ír ki a Petrohemija magánosítására. Ami a Resavicát illeti, ez a bánya állami támogatást élvez, de az IMF egyetért a kormánnyal abban, hogy egyes részeit be kell zárni, ugyanakkor pedig a munkások számára ki kell dolgozni a segélyprogramot. Az IMF-hez eljuttatott információk szerint csökkent a támogatott állami vállalatok száma, és támogatásuk mértéke is. 2014-ben és 2015-ben a veszteséges állami vállalatok megsegítése a GDP 3 százalékát emésztette fel, mára ez az arány 1 százalékra csökkent. Javuló irányzatot mutat az osztalék összege is, melyet egyes vállalatok közvetlenül az államkasszába fizetnek be. Sosa közölte, hogy az IMF-küldöttség legközelebb októberben jön Szerbiába.
