Megeshet, hogy a 67 év sem lesz elegendő a nyugdíjba vonuláshoz Németországban. A Német Szövetségi Jegybank javaslatára a jelenlegi 67 éves nyugdíjkorhatárt felemelnék két évvel és négy hónappal. A javaslat szerint a változás 2070-től lenne érvényes, ettől az évtől tehát 69 év és négy hónap után vonulhat az illető nyugdíjba – olvashatjuk a Blic oldalán.
A nyugdíjkorhatár növelése Németországban nem most kezdődött. Az Angela Merkel által vezetett koalíció már 2007-ben döntött a változtatásról. Ennek eredménye a nőkre és férfiakra egyaránt vonatkozó jelenlegi nyugdíjkorhatár, vagyis 67 év. A törvény alkalmazása 2012 óta tart. Azóta fokozatosan emelik a nyugdíjba vonulás meghatározott időpontját, s a teljes átállást az elképzelések szerint 2031-re érik el.
A németországi gazdasági szereplők 2007-ben is figyelmeztettek a lakosság gyors elöregedésének veszélyére, az átlagéletkor kitolódására és a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságára. A Deutsche Bundesbank ismét elővette az statisztikákat és előhozakodott a javaslattal, de ezúttal határozottabban. A jegybank azt is jelezte a nyilvánosság számára, hogy a kormány egyelőre nem tervez változtatást a jelenlegi rendszeren, a probléma viszont egyre égetőbb.
Szerbiában egyelőre a férfiak 65 évesen vonulnak öregségi nyugdíjba, amihez minimálisan 15 év munkaviszony szükséges. A hölgyek valamivel fiatalabban, 62 év és 6 hónap után vonulhatnak vissza a napi munkából, 2031-től viszont nekik is szükség lesz a 65 betöltött életévre, hogy élvezhessék a megérdemelt pihenést.
Felvetődik a kérdés, hogy Szerbia milyen iramban alkalmazkodik majd a fent említett trendekhez, amelyek már részben elkezdődtek a környező országokban? Montenegró, Horvátország, Lengyelország már rálépett a változtatások útjára. Ezen országok legidősebb polgárai a következő tíz évben már 67 évesen vonulnak nyugdíjba.
Nikola Altiparmakov, a szerbiai pénzügyi tanács tagja szerint a jelenlegi hazai nyugdíjrendszer fenntartható – derül ki a Blic Biznisnek adott nyilatkozatából. – Jelenleg nincs szükség a nyugdíjkorhatár növelésére, hiszen 2014-ben elvégeztük a szükséges frissítéseket. A következő időszakban csak kell tudni bánni a meghozott változtatásokkal. Másrészt elképzelhetőek bizonyos finomítások ami rugalmassá teszi a törvényt, de nem lesz mindenki számára kötelező. A nyugdíjas polgárok amennyiben kedvük tartja és amennyiben van igény képességeikre, vállalhatnak munkát nyugdíjaztatásuk után is – mondta el Altiparmakov.
A szakvélemények viszont rámutatnak a tényre, hogy a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának azon kell alapulnia, hogy az emberek minél tovább éljenek, ezért tovább is dolgozzanak. A kutatások szerint egyre több 65 évnél idősebb európai polgár marad munkaviszonyban nyugdíjba vonulás után, például Észtországban a munkavállalók negyedét 65 és 74 év közöttiek teszik ki. A fejlett országokban az átlagéletkor növekedésével párhuzamosan egyre többen vonulnak nyugdíjba 67 évesen. Kelet-Európában ez a mutató valamivel alacsonyabb, itt még a 65 év a nyugdíjkorhatár, beleértve Szerbiát is.
Az Eurostat, az EU statisztikai hivatalának felmérései szerint a férfi munkavállalók 65, a női munkavállalók 52 százaléka idősebb 55 évnél. Az 55 évnél idősebb munkavállalók aránya 2003-tól Szlovéniában és Bulgáriában megduplázódott. A legtöbb idősebb korú munkavállaló jelenleg Svédországban, Németországban és Dániában dolgozik, itt 70 százalékot tesz ki az arányuk a foglalkoztatottak között, Romániában, Horvátországban, Szlovéniában, Lengyelországban, Görögországban pedig a mukavállalók össz csoportjának kevesebb mint 50 százalékát képezik.