Szerbiában még mindig kifizetődőbb az állami szektorban dolgozni, mivel a közszférában az átlagbér 20 euróval magasabb, mint a magánszektorban. A szakadék kisebb, mint korábban, így az állami szektorban a nettó átlagbér márciusban 87.096 dinár volt, a magánszektorban pedig 84.833 dinár. Szerbiában a munkavállalók felének a havi fizetése nem haladja meg a 64.363 dinárt. (Ez az úgynevezett mediális nettó fizetés). Azoknak a legnehezebb, akik vállalkozónál dolgoznak, ebben a szektorban az átlagbér mindössze 43.846 dinár, feleannyi, mint az országos átlagbér.
Siniša Mali pénzügyminiszter nemrég bejelentette, hogy a közszférában dolgozóknak mintegy 10 százalékkal tervezik növelni a fizetését. A tanügyi és az egészségügyi dolgozók szintén béremelésre számíthatnak, jelenleg 80.284, illetve 85.670 dinár az átlagbérük.
Ljubomir Madžar gazdasági elemző rámutatott arra, hogy a fizetések az állami szektorban mindig a kelleténél gyorsabban növekedtek.
– Az állami szektorban mintegy 30 százalékkal magasabbak a fizetések, mint a magánszektorban, de ami ennél fontosabb, hogy a munkavállalókat mindig megkapják a bérüket. A magánszektorban dolgozók helyzete azonban bizonytalan. Ahhoz, hogy megnöveljék a fizetésüket, a tulajdonosnak olyan jövedelemben kell részesülnie, amiből kifizetheti a munkavállalókat.
(Fotó: Archív)
Duško Vuković, a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetségének elnöke arra emlékeztet, hogy amikor a pénzügyminiszter bejelenti a bérnövelést az állami szektorban, ez azt jelenti, hogy ő dönt az állam nevében. A szakszervezeteket senki sem kérdezi erről.
Az állami szektorban vannak olyan kollektív szerződések, amelyek védik a munkavállalókat, a magánszektorban azonban ilyen nincs. Végső soron a munkáltatók határozzák meg a fizetések nagyságát. Vuković rámutatott arra, hogy a magánszektorban jelenleg mintegy 1,5 millió személy dolgozik, és az a gond, hogy a vállalkozók az állami szektort veszik alapul.
– A vállalkozóknak az a logikájuk, hogy ha az állami szektorban nem tárgyalnak a fizetésemelésről, a magánszektorban sem kell tárgyalni róla. Vannak azonban olyan vállalkozások, amelyek kollektív szerződésekkel rendelkeznek, s ezekben a fizetések nem alacsonyabbak, mint az állami szektorban. Szerbiában azonban kevés az ilyen vállalat, a legtöbb vállalkozó alacsony bért ad a munkavállalóinak. Ez főleg az építőiparban, a vendéglátóiparban, a kereskedelemben és a feldolgozóiparban tapasztalható – fejtette ki Vuković.
Nebojša Atanasković, a Szerbiai Munkaadók Uniójának tiszteletbeli elnöke elmondta, a gazdasági tevékenység növekedése az egyetlen módja annak, hogy növekedjenek a fizetések a magánszektorban.
– Szerbiában jelenleg több mint 400 ezer vállalkozás van, a különbségek közöttük azonban hatalmasak. Egyesek bezárnak, mivel nem tudnak elviselni semmilyen költséget. Vannak azonban olyan vállalkozások, amelyek jól működnek, s ezekben a fizetések is magasabbak, mint a közvállalatokban. Mindent összevetve, a magánszektorban magas a bérkülönbség, és nehéz megmondani, mennyi az átlagfizetés – fogalmazott Atanasković.
Rámutatott arra, hogy Szerbiában a közszférában a fizetések magasabbak, mint a versenyszférában, máshol azonban ez fordítva van, mivel a munkavállalók gyakran vándorolnak át az egyik szektorból a másikba.
Nyitókép: (Fotó: Archív)
