A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai szerint 2016 utolsó három hónapjában a 15 és 24 év közötti fiatalok körében a munkanélküliség 31 százalékos volt, míg az Európa Bizottság adatai szerint a magas képzettségű fiatalok körében 41 százalékos a munkanélküliség. Az önfoglalkoztatással a fiataloknak csupán a 7,8 százaléka él. Több mint 60 százalékukat nem is érdekli a vállalkozás, 48 százalékuk ehelyett inkább a közszférában szeretne elhelyezkedni. Ezek az adatok serkentették a NALED gazdasági fejlődéssel foglalkozó szervezetet arra, hogy felmérje, mi hátráltatja a fiatalokat abban, hogy vállalkozzanak, illetve az állam milyen adóterheket ró ki az új vállalkozásokra.
A szervezet munkatársai a felmérést a belgrádi Politikai Tudományok Karával végezték el, munkájukat pedig a Német Együttműködés (Deutsche Zusammenarbeit) támogatta. Felmérésük során csupán az állami adóterheket vették figyelembe.
Irena Đorđević, a NALED munkatársa ismertetve az eredményeket elmondta, attól függően, hogy az illető milyen formában jegyezteti be vállalkozását, a bejegyeztetési költségek 4610 dinártól kezdődnek és elérhetik akár 31.610 dinárt is. Minimális bér esetén a járulékok is minimálisak, de azokat akkor is ki kell fizetni, ha az új vállalkozás nem valósít meg jövedelmet. Így például az átalányos megfizettetésen levő vállalkozó 12.245–32.892 havi kiadással számolhat, ami egy évre 146.940–394.704 dináros kiadást jelent, a személyes jövedelem rendszerében levő vállalkozók havi kiadása pedig 19.820 dinár, ami egy évre 237.848 dinárt tesz ki. Ez az összeg ugyanakkor nem tartalmazza a rezsiköltségeket, az önkormányzatok által kirótt járulékokat vagy más kiadásokat.
Összehasonlították más államokkal a szerbiai startup, illetve új vállalkozások elindításához való viszonyulást. Kiderült, hogy a jelentős gazdasági erőt képviselő Németországban a vállalkozásokra mért adó 0 és 45 százalék között mozgott 2016-ban. Azok, akik éves szinten 8820 eurónál kisebb bevétellel számoltak, nem fizettek adót. A vállalat megvalósított jövedelmétől függően változik az adó és a járulékok aránya is, de átlagban a havi jövedelem 21–26 százalékát teszik ki. A startup projektumokkal pedig jelentős pénzösszegekkel támogatják az új ötleteket.
A szomszédos Magyarországon ugyanakkor valamivel több a jövedelem utáni adó és járulékarány, hiszen 35 és 37 százalék körül alakul. Mégis nagyon sok kezdőtámogatás létezik, 2016-ban Magyarországon 380 startup vállalat működik, 2833 beruházó bekapcsolásával. Annak ellenére, hogy az áfa magas, és magas a jövedelemadó, arányosan kisebb a nyereségadó, és várhatóan csökkenni fog. Talán ennek köszönheti, hogy olyan sebességgel fejlődik a gazdasága.
Horvátországban is hasonló a helyzet, azzal, hogy Magyarországhoz képest alacsonyabb az adó. Az új vállalkozás elindítása 107 euróba kerül, ami több mint Szerbiában, és több mint 6000 új vállalkozás indult a múlt évben, mégis itt is, csakúgy, mint Szerbiában, jelentős lépésekre van még szükség ahhoz, hogy a gazdasági előrelépést érzékelhető legyen.
A NALED az indiai, ír, szingapúri és más államok mintájára módosítási javaslatot állított össze. Szerintük az új vállalkozásokat mentesíteni kellene a nyereségadótól, a jövedelemadótól, és a járulékoktól is, legalább egy évre, azzal, hogy aki fizetni akarja a nyugdíjalapot, már az első évben, megteheti, az egészségügyi biztosítás pedig ezekben a hónapokban az alap terhére történne. A felmérés alapján erre az állami költségvetésből 1,4–1,9 milliárd dinárt kellene elkülöníteni. Irena Đorđević szerint, ha figyelembe vesszük a munkanélküli fiatalok számának csökkenését, és a szürkegazdaság csökkenésének lehetőségét is, hiszen így a kezdők nem a szürkegazdaságban próbálkoznának, az állam jelentősen többet profitálna hosszú távon.
Katarina Obradović Jovanović, a gazdasági miniszter fiatalokkal megbízott segédje rámutatott, mindenképpen fel kell karolni a fiatalokat, de véleménye szerint nem adóeltörléssel, hiszen szükség van arra, hogy kialakuljon a tudat, hogy minden vállalkozó felelősséggel tartozik az államnak. Olyan mechanizmusok kiépítésére van szükség, amely felkarolják a startup projektumokat, de meg is védik azokat a visszaélésektől.
Ezt a véleményt osztotta Nikola Altipamarkov, a Költségvetési Tanács tagja, aki felhívta a figyelmet, hogy bár valóban nagy terhet jelentenek a kezdő vállalkozóknak az adók és a járulékok, az adó eltörlése nem emel ki senkit a szürkegazdaságból, ugyanakkor az önfoglalkoztatás, a mikro- és kisvállalkozások támogatása az ország gazdasági fellendülését jelenti, nem csupán a fiatalok körében. Szerinte mindenekelőtt azoknak, akik szeretnének vállalkozni, a tudásukat kell ezen a téren bővíteniük.
Svetlana Kisić, a Gazdasági Intézet különleges tanácsadója is arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalkozók számára nem az állami terhek okozzák a legnagyobb fejtörést, ebben ez esetben a támogatásnak, a serkentő programoknak van nagy szerepük. A tudás hiánya a legnagyobb gond, hiszen egy vállalkozásra minden hatással van: a szegénység, a jogi bizonytalanság, a piac ingadozása. Kisić szerint az államnak kell egy olyan mindent felölelő rendszert felépítenie, ami majd serkenti a vállalkozói szellemet.
