Szeptember elsejétől életbe lépett a stabilizációs és társulási egyezmény (STM). A politikai szempontból fontos döntés gazdasági szempontból nem hoz semmilyen jelentősebb változást, ugyanis az Európai Unió és Szerbia már évek óta alkalmazza az átmeneti kereskedelmi egyezményt, amely voltaképpen az STM gazdasági része. A változás így csupán formális lesz, érvényét veszti az átmeneti kereskedelmi egyezmény, helyét pedig az STM veszi át. Hosszabb távon más a helyzet, ugyanis a szóban forgó megállapodás szerint a ratifikálásától számított legkésőbb négy éven belül föl kell szabadítani a szerbiai földpiacot a külföldiek számára. Ez gyakorlatilag azt jelenti – ha semmi sem változik –, hogy legkésőbb 2017. június 28-ától megkezdődik a csernozjomban gazdag vajdasági termőföld „kiárusítása” a külföldieknek. Litvánia ugyanis – utolsóként – ez év június 28-án ratifikálta a megállapodást.
A földpiac hamarosan bekövetkező fölszabadítása lehet a földárak gyors növekedésének hátterében? (Fotó: Ótos András)
A mezőgazdasági birtokok magánosításával már eddig is sok külföldi juthatott földhöz nálunk, de ezután minden akadály nélkül hozzájuthatnak. Hacsak életbe nem léptetnek olyan korlátozásokat, amilyenekről például a magyar parlament döntött az idén. Vagy ha nem sikerül meghosszabbítani ezt az elképesztően szűkre szabott határidőt, amelyről az öt évvel ezelőtt lefolytatott tárgyalások során egyeztek meg – még Ivana Dulić-Marković minisztersége idején.
A nemzeti kincsnek számító földvagyon tekintetében eddig egyetlen újonnan csatlakozott uniós tagország sem volt ennyire bőkezű, mint Szerbia. Ezek az országok kivétel nélkül csak azután szabadították fel a földpiacukat, miután csatlakoztak az EU-hoz. Magyarország például abban egyezett meg, hogy hét évvel a csatlakozás után (!) szabadítja föl a földpiacát, majd mielőtt a határidő lejárt volna, további négy évvel (2014-ig) meghosszabbították a földvásárlási moratóriumot. Az idén azonban elfogadták az új földtörvényt, és ez jelentősen megnehezíti a külföldiek földszerzését.
Milan Prostran, a Szerbiai Gazdasági Kamara mezőgazdasági tanácsadója szerint a magyar példa minta lehetne Szerbia számára. A szakember szerint újra kell tárgyalni az STM-nek ezt a kitételét, a termőföld ugyanis olyan érték, ami minden országnak fontos, de Szerbiának különösképpen, hiszen olyan stratégiai fontosságú ágazatról van szó, amelyen az ország gazdasági fejlődése állhat vagy bukhat.
– Valakinek ki kell javítania azt, amit valaki korábban a „mi nevünkben” elrontott, mivel egyes vélekedések szerint Szerbia aligha válhat 2020 előtt az EU tagjává – nyilatkozta Prostran a Privredni pregled gazdasági szaklapnak.
Tanja Miščević, a csatlakozási tárgyalócsoport frissen kinevezett szerbiai vezetője azt hangsúlyozta ezzel a más országok által is alkalmazott lehetőséggel kapcsolatban, hogy egyoldalúan nem lehet változtatni a megállapodáson.
– Nem volt választásunk, ezek előre leszögezett szabályok, ezt a piacot meg kellett nyitni – jegyezte meg Miščević, aki annak idején részt vett az STM aláírásán. Szerinte Szerbiában felfújják ezt a kérdést, pusztán csak az európai alapjogok érvényesítéséről van szó, amely magába foglalja a szabad költözködés, letelepedés és munkavállalás jogát.
Danilo Golubović mezőgazdasági államtitkár egyetért Mišćevićtyel abban, hogy nagyon nehéz lesz megváltoztatni az ingatlanpiac fölszabadításáról szóló rendelkezést, de véleménye szerint ez mégsem lehetetlen.
– Ha átgondoltan cselekszünk, ha bebizonyítjuk, hogy erős ország vagyunk, ha egy erős lobbi képviseli az érdekünket az EU-ban, akkor van az esélyünk erre – állapította meg Golubović.
