A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Magyar Gazdakörök és Gazdaszervezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ) és a Vidékfejlesztési Minisztérium pénteken tartotta a kétnapos Kárpát-medencei Gazdák Egyeztető Fórumának zárórendezvényét Palicson. A szervezők a fórummal azt szeretnék elérni, hogy a Kárpát-medencei magyarság összefogjon, erős gazdaságfejlesztő tevékenységet kifejtve jelentős gazdasági kapcsolatokat tudjon kialakítani. Győrffy Balázs, a fórum elnöke elmondta, hogy a szabályzat szerint a konferenciát évente kétszer tartják meg, egyszer Magyarországon, egyszer pedig az országhatáron kívül. A palicsi esemény volt az első alkalom, hogy a fórumot az országhatáron kívül rendezték meg. Szavai szerint a konferencián a többi között arról is tárgyaltak, hogy hogyan tudnának a határon túl is a kamarai kártya után járó kedvezményeket nyújtani a kamara tagjainak. A problémákkal kapcsolatban megjegyezte, hogy a résztvevők a nehézkes határátlépésről panaszkodtak.
– A határátlépéskor a magyar hatóságok nagyon sok esetben, nem rossz szándékból, hanem a nagyon pontos jogszabály értelmezésből kifolyólag nem tanúsítanak kellő rugalmasságot. Arra tettem ígéretet, hogy az illetékes hatóságokkal megpróbálom akár a kamarai kártya hatáskörét is bővíteni egy olyan megállapodással, amely által ez az ügyintézés sokkal gyorsabb és hatékonyabb lenne. Arra is vállalást tettünk, hogy a kamara összegyűjti azokat a jogszabályokat, amelyek alapján egy adott országból át lehet vinni valamilyen terményt egy másik országba – mondta a NAK elnöke.
Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke elmondta, hogy a fórum zárónapján 44 vajdasági gazdaszervezet összefogásával a Fórumon belül megalakult a Vajdasági Gazdák Szövetsége.
– A példaértékű összefogás által a vajdasági magyar gazdáknak egységes képviselete lett a fórumon belül – mondta az Országgyűlés alelnöke.
Szavai szerint az Európai Unióban a gazdák azáltal versenyképesek, hogy megteremtették saját integrációjukat, és szervezetten jelennek meg a piacon, így a feldolgozás és az értékesítés során keletkezett jövedelem a gazdáknál marad. Vajdaságban viszont ehhez hasonló szervezettséget nem tapasztalt a MAGOSZ elnöke.
– Mindenki külön termel, megpróbál egy-egy piacon értékesíteni, és nincs meg a gazdák részéről az a nyomásgyakorló képesség, például a feldolgozóipar felé, amely javíthatna a helyzetükön. A vajdasági gazdák versenyképességén az javíthat a legjobban, ha időben megismerik az uniós szabályozásokat. Ebből a szempontból a vajdasági magyar gazdák jó helyzetben vannak, hiszen az anyaországi gazdák tapasztalatain keresztül előbb megismerhetik az uniós rendszert – vélekedett Jakab István.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár kiemelte, hogy az államtitkárság az élet minden területén történő együttműködést szorgalmazza. Hozzátette, hogy az államtitkárság szakterületekben gondolkodik, és kidolgozott egy olyan stratégiai dokumentumot, amelyben külön fejezetben foglalkoztak azzal, hogy miként erősíthetőek meg gazdaságilag a Kárpát-medencei magyar közösségek.
– Nagyon fontos szerepe van ebben a mezőgazdaságnak, és ezért is tartom nagyon fontosnak, hogy tavaly megalakult a Kárpát-medencei Gazdaszervezetek Szövetsége – mondta az államtitkár.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a nemzethez tartozás nemcsak állampolgárságban, közös nyelvben, kultúrában és történelemben teljesedik ki, hanem az életszerű kérdések kezelésében és a közös jövő tervezésében is.
– A fórum által mindez egy újabb lendületet kapott. A jövő tervezésében mindenkinek megvan a feladata. A kis közösségekben és a nagy nemzetközösségben egyaránt. Ezekben az erőfeszítéseinkben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Kárpát-medencei Gazdák Egyeztető Fóruma fontos támaszt jelent, és azt remélem, hogy ebben az együttműködésben mi is erősebbek leszünk. Büszke vagyok arra, hogy a vajdasági magyar közösség a mezőgazdasági szférában is példaértékű összefogást tanúsított – mondta VMSZ elnöke.
Kiemelte, hogy a kampány során megkerülhetetlen a mezőgazdaság kérdése és a VMSZ parlamenti képviselői a Szerbiai Képviselőházban az elmúlt években folyamatosan feszegették az ehhez tartozó kérdéseket. Úgy véli, hogy ha az uniós csatlakozási tárgyalások során a magyar érdekképviselet nem lesz jelen, a mezőgazdászok és magyar gazdák olyan hátrányba kerülhetnek, amelyet 10-15 éven belül sem hozhatnak be. Hozzátette, hogy a VMSZ számára a többi között ezért is cél, hogy a választások után a parlamenti többség részét alkossa.
– A többség választja meg azt a politikai erőt, amely irányítja az országot. Nekünk pedig az a feladatunk, hogy ezzel a többséggel olyan kapcsolatot alakítsunk ki, amely a vajdasági magyarság ügyét szolgálja. Ezt pedig a törvényeken, törvényjavaslatokon, törvénymódosításokon keresztül lehet elérni – hangsúlyozta Pásztor.
Fremond Árpád, a VMSZ mezőgazdasági kérdésekkel megbízott képviselője elmondta, hogy a VMSZ mezőgazdasággal kapcsolatos választási programjának középpontjában a gazdászháló fejlesztése, a mezőgazdasági támogatási rendszer fejlesztése, a külföldiek földvásárlási jogának korlátozása, valamint a mezőgazdasági termelők egészségügyi és nyugdíjbiztosításának kérdése áll.
