Szerbiában több mint 400 ezer hektár, vagyis a termőföldek megközelítőleg 10 százaléka marad megműveletlen. A szakemberek szerint a parlagon hagyott földek elsősorban a rossz infrastruktúrának, a profit hiányának, a sikertelen magánosításnak, valamint a falusi lakosság elöregedésének a következményei. A legtöbb elhagyatott terület szűkebb Szerbia területén, Pirot és Pčinj térségében van, pontosabban Surdulica és Bosilegrad községekben. Ezeken a vidékeken a megműveletlen földterületek aránya ötven százalékot tesz ki. Szerencsére Vajdaságban más a helyzet.
Zoran Knežević, a mezőgazdasági minisztérium termőföldekkel megbízott köztársasági igazgatóságának vezetője közölte, hogy a legfrissebb adatok szerint Szerbiában minden nyolcadik, tehát 424 ezer hektárnyi földterületet nem használnak, ennek pedig hét százaléka szántóföld.
Knežević a Tanjugnak elmondta, hogy a problémát súlyosbítja a vidéken élő földművesek átlagéletkora, amely a legutóbbi népszámlálási adatok szerint 59 év. Az igazgatóság vezetője szerint rontja a helyzetet az is, hogy a termelőknek nem kifizetődő teljes erőbefektetéssel dolgozni.
– A földművesek rossz körülmények között művelik a rossz minőségű földet. Ezért van az, hogy egyesek úgy döntenek, hogy bizonyos területeket meg sem munkálnak – fejtette ki az igazgató, majd hozzátette, hogy a minisztérium a közeljövőben különböző intézkedésekkel igyekszik megoldást találni a fennálló problémákra, többek között a termőföldekhez vezető utak és öntözőrendszerek kiépítésére.
Knežević megjegyezte, hogy a minisztérium minderre hárommillió dinárt különít el.
Arra az újságírói kérdésre, elképzelhető-e, hogy a szóban forgó területeket külföldi befektetőknek adják el, az igazgató kifejtette, hogy nem tartja valószínűnek, hiszen kis, egymástól távol eső földekről van szó, amelyek gyenge infrastruktúrával rendelkeznek, és emiatt valószínűleg nem érdekelnék az ilyen csoportokat.
Miladin Ševarlić, az Agrárközgazdászok Egyesületének elnöke szerint a problémát – a már említettek mellett – a rossz agrárpolitika is okozza, amely nem biztosít megfelelő körülményeket a kisgazdáknak a kiegyensúlyozott termelésre.
Vojislav Stanković, a Szerbiai Gazdasági Kamara szakembere szerint a szerbiai mezőgazdaság, valamint a hazai terménypiac fejletlensége is közrejátszik a jelenségben. Szerinte a problémás magánosítási folyamatok miatt a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari vállalatok megfeneklettek, és képtelenek tartani a versenyt a konkurenciával, de a termelőkkel is.
