Az Egészségügyi Világszervezet által tervezett dohányzásszigorítási intézkedések a Burley és Oriental típusú dohányt termesztőket érintenék, mivel a korlátozás értelmében tilos lenne ízesítő és adalékanyagokat alkalmazni a dohánytermékek gyártása során – Bogarason a lakosok fele éppen az említett két dohánytípus termesztéséből él
A dohányzók többsége egy-egy füstrudacska elszívása alkalmával csak ritkán gondol arra, hogy a cigarettájában található, néhány perc alatt elhamvadó dohányt milyen, szinte az egész éven keresztül tartó, fáradtságos munkával termesztik mindazok, akik ezzel foglalkoznak. Ezért számított a maga nemében rendhagyónak a Zenta községhez tartozó Bogarason megrendezett I. Dohánynap, amelyen végre-valahára a zentai és a környékbeli községből érkező „dohányosok” is kötetlenül kikapcsolódhattak, tapasztalatot cserélhettek, illetve dohányfűző versenyt is rendeztek, amely keretében a gépi dohányfűzésben öten, kézi fűzésben tízen, a sodrós fűzésben pedig négyen méretették meg magukat. A közönség tetszését leginkább a sodrógépekkel történő verseny nyerte el. Az ezen versenyzők a dohányleveleket két fűzőzsineg közé rögzítették, azzal, hogy a két zsineg egyik végét összekötötték, a másik vége pedig egy képzeletbeli kör kerületén sodró mozgást végzett. A folyamatos csévélés közben a két zsineg közé helyezték a levelek kocsányrészét, aminek köszönhetően a fűzéssel egyenértékű pórékat (dohányfüzéreket) állítottak elő. A versenyen egyébbként a következő eredmények születtek: a gépi fűzésben az első helyet Kőrösi Zsolt, zentagunarasi termelő érdemelte ki; a második a bogarasi Bata László; a harmadik pedig az úgyszintén bogarasi László Attila lett. A kézi fűzésben a legjobb eredményt Fábrik Éva, tornyosi termelő érte el, második lett Berkes Etelka Bogarasról, a képzeletbeli dobogó legalsó fokára pedig az úgyszintén bogarasi Bata Otília állhatott. A sodrós fűzésben a keviek aratták le a babérokat, mivel mindhárom helyezett (1. Hegyi Mónika, 2. Magó Sára, 3. Hegyi Piroska) ebből a faluból érkezett a versenyre.
A rendezvényen természetesen jelen voltak a zentai dohánygyár képviselői is, akik közül Vojin Guzinától, a dohánygyár tanácsadójától megtudtuk, hogy az idén hektáronként 2 tonna dohány termett, s mintegy 2400 tonna Virginia és 700 tonna Burley típusú dohány átvételére számítanak.
A beszélgetés során a dohánygyár tanácsadója kitért az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által tervezett dohányzásszigorítási intézkedésekre is, amit az országunkban is mind többet emlegetnek. Az intézkedések a dohányfeldolgozókon kívül elsősorban a Burley és Oriental típusú dohányt termesztőket érintenék, mivel a korlátozás értelmében tilos lenne ízesítő és adalékanyagokat alkalmazni a dohánytermékek gyártása során. Ez egyben az amerikai keverékkel (American blend) készült cigaretták gyártását és eladását is tiltaná, mivel ezek előállításánál alkalmazzák az adalékanyagokat, e cigaretták gyártásához pedig Oriental és Burley dohányt használnak.
A JTI tanácsadója szerint a megszigorítás Szerbiában mintegy 10 ezer ember megélhetését kérdőjelezné meg, ugyanakkor fokozná a cigarettacsempészetet és a cigarettahamisítást.
Vojin Guzina elmondta, hogy a JTI illetékesei szerint a szerb kormánynak, a többi, dohánytermesztésben érdekelt országgal együtt, meg kellene védenie az érdekeit, és szembe kellene szállnia ezzel a tilalommal. Hasonlóképpen vélekedtek a bogarasi rendezvényen résztvevő termelők is, mert ebben az észak-bácskai faluban egyébként a lakosok fele a dohánytermesztésből él – tudtuk meg Zabos Sándortól, a rendezvény fő szervezőjétől., aki a családtagjain kívül még 7–10 emberrel dolgozik az ipari növény termesztésén és betakarításán. Zabos a megszigorítás kapcsán elmondta, hogy a megélhetésüket veszélyezteti a korlátozás, mivel mindenüket ennek a növénynek a termesztésébe fektették bele. A bogarasi termelő ugyanakkor elmondta, hogy abban bíznak, hogy a Szerbiánál fejlettebb dohánytermesztő országok is hallatják hangjukat a megszigorításokkal szemben.
