Oromhegyesen a legismertebb gépgyártók, a HE-VA, a Fliegl, a Vogel-Noot, a Quiscogne termékei osztatlan elismerést váltottak ki – Vajon gondol-e valaki a kisgazdákra?
Mezőgazdasági gépállományunk elavult, hiszen erőgépeink (a traktorok és kombájnok) életkora jóval meghaladja a 20 évet, s ezeket a régi gépeket nagy teljesítményű, üzembiztos gépekkel kellene lecserélni – szajkózzuk, amikor gépeink (általános) teljesítőképességéről, a költségtakarékos és minőségi művelésről esik szó. Érzékeny pontja minden gazdaságnak a gépvásárlás – legyen az erőgép vagy kapcsolható eszköz –, ugyanis az optimális kihasználtság teszi a beszerzést indokolttá. Az oromhegyesi AGROTECH mező-gépforgalmazó cég, szép számú érdeklődő gazda és szakmabeli jelenlétében október 15-én tartotta látványos gépbemutatóját, melynek során munka közben láthattuk a különböző típusú ekéket, a konzervációs talajművelésben terjedő gépsorokat, a nehéztárcsákat, a tömörítő hengereket, de a nagy befogadó képességű szállító járműveket is. A legismertebb gépgyártók, mint pl.: a HE-VA, a Fliegl, a Vogel-Noot, a Quiscogne stb. kiváló minőségű (és nem olcsó!) gépei, mindenekelőtt talajművelő eszközei osztatlan elismerést váltottak ki.
– A mezőgépet vásárló gazda többé nem elégszik meg azzal, hogy a kiállításon vagy a gépforgalmazó telephelyén kiválasztja az adott gépet, lesz ideje otthon is tanulmányozni, megtapasztalni annak erejét, munkavégzését. Vásárlás előtt munka közben szeretné látni, hogy „mit tud” pl. egy kombinátor vagy akár valamely típusú henger is. Azzal a céllal szerveztük a gépbemutatót, hogy nyomban a kukorica betakarítása után végzett különböző talajművelési eljárásokkal közelítsük termelőinkhez nemcsak az adott gépet, hanem a technológiákat is – mondja Bata Károly cégtulajdonos. Arra a megjegyzésre, hogy főleg nagy teljesítőképességű, nagy vonóerőt igénylő, drága gépeket vonultattak föl, a következő magyarázatot adta: – Az agrártárca célja a nagy területet művelő gazdaságok kialakítása, így az ezekre a gazdaságokra méretezett gépek kerültek előtérbe, de a kis területen gazdálkodókat, a kis traktorokkal rendelkezőket sem hagytuk figyelmen kívül. Bemutattuk a legfeljebb 90 lóerő vonóerőt igénylő ekéket, közöttük a váltva-forgató ekéket, a talajlazítóval vagy laprugóval kombinált hengereket is. A talajművelésben a jövőt jelentő konzervációs művelés gépsorai nem igen alkalmazhatók a nadrágszíj-parcellákon. Az altalajlazítók vagy pl. a germinátorhoz hasonló összevont műveleteket végző gépeink működtetéséhez a 180 LE az alsó határ.
A három műveletet egy menetben végző, a konzervációs talajművelés nélkülözhetetlen gépe a mélyebb talajréteget mozgató, majd a tárcsával vágó és a gumihengerrel tömörítő REPTILL kombinátor
– Drágák a mezőgazdasági gépek, mondja sok gazda, s ilyenkor rendszerint a terményárhoz arányítják a traktor vagy kapcsolható eszköz értékét. Ez megmutatkozik-e a vásárláson?
– Az volt a gyakorlat, hogy rendszerint aratás vagy az őszi terménybetakarítás után vásárolt gépet a gazda. A mezőgazdasági szaktárca támogatásának köszönhetően nem korlátozódik egy-egy idényre a vásárlás, s mondhatom, hogy az Újvidéki Mezőgazdasági Vásár óta folyamatos. Annak ellenére, hogy sokan a szántás nélküli alapművelést tekintik a talajművelés jövőjének, több mint 30 különböző típusú ekét értékesítettünk, de nehéztárcsáink, kombinátoraink is egyre több gazdaságra jutnak el, ettől az évtől pedig a CASE traktorok forgalmazását is vállaltuk. Egy-egy gép akkor tűnik drágának, ha az nincs optimálisan kihasználva. Az lenne a célszerű, ha gazdáink gépkörökbe szerveződnének, és közösen vásárolnának nagy teljesítményű gépeket, s az ilyen gépállománnyal egymásnak végeznének egy-egy műveletet. Ehhez persze előbb el kellene végezni a határrendezést, a tagosítást, ami nem csupán a nagy gépek kihasználásához teremtene alapot, hanem a költségtakarékos termeléshez is – vallja Bata Károly, az AGROTECH cég tulajdonosa.
– Az igaz ugyan, hogy megvan a lehetőség a gépvásárlásra, mezőgép-állományunk felújítására, hiszen maguk a forgalmazók is meg a bankok is kínálják a kedvező hiteleket, s ha úgy nézzük, az évi 5-6 %-os kamat nem is jelent nagy terhet, de a gazda nem szeret eladósodni, óvatosan, inkább önerőre támaszkodva újítja föl gépállományát. Nem zárkózunk el az újdonságoktól, az új termelési és művelési technológiáktól, s nem is tudjuk maradéktalanul alkalmazni ezeket az újításokat, legalább informálódunk egy-egy bemutatón – kapcsolódik a beszélgetésbe az oromi Madár József, aki gazdatársaival a szármaradvánnyal gazdagon terített szántón a nehéztárcsák és a magyarországi FRAMEST cég REPTILL kombinátorjának kifogástalan munkáját hasonlította össze a klasszikus szántással. A REPTILL három műveletet végez egy menetben: a gép első részén elhelyezkedő mélylazítók, a „kacsatalpak” a kívánt mélységben megmozgatják és úgymond átvágják a talajt, de ezt az alsó réteget nem keverik meg és emelik ki, míg a tárcsák 4–10 cm mélységben fölaprítják a rögöket (az ideális magágyhoz szükségtelen nagyobb mélység). Fontos műveletet végez a gépsor záró részén elhelyezkedő bütykös gumihenger, elsimítva és tömörítve a felső talajréteget. – Tetszik ennek a gépnek a munkája, csak az a baj, hogy gazdaságunkon 90 lóerős traktorok találhatók, míg a REPTILL 160–220 LE-s vonóerőt igényel! Gazdaságunkon a szántás az alapművelés, esetleg, ha a napraforgóföldbe búzát tervezünk vetni, megfelelő talajviszonyok közepette a redukált művelést választjuk, és nehéztárcsával készítjük elő a földet. Ebben az évben nem volt hiány csapadékból, de ettől függetlenül meg kell őriznünk a nedvességet, éppen ezért művelőeszközeink sorából nem hiányzik a Packer-henger sem. A szántással egy menetben végzi a talaj-tömörítést, nem igényel nagyobb vonóerőt, s ami nagyon fontos, hogy elvégzi a barázdazárást is. Az őszi eső és a téli csapadék egyenletesen szivárog le az altalajba, a kapillárisokon keresztül meg visszakerül a felső talajrétegbe. Ha megfelelő erőgéppel rendelkeznék, egy altalajlazítót szívesen látnék gazdaságomon, hiszen az azonos mélységű szántás következményeként megjelenhet az eketalp, a vizet át nem eresztő réteg, így jelentkezhet a vetést is károsító pangó víz, amit tapasztalhattunk ebben az évben is – hangsúlyozza Madár József gazda.
Dobó Sándor: Főleg a csapadékban szegény években tapasztalhatjuk meg a növénytermesztésben a henger jótékony hatását
– Csak az utóbbi néhány évben, főleg a csapadékban szegény időszakokban beszélünk a nedvesség megőrzésének fontosságáról, a talaj alapművelés utáni visszatömörítésének jelentőségéről, pedig őseink is alkalmazták a hengert! Gondoljunk csak a búza felfagyásának megelőzésére száraz fagyok esetén, vagy akár a kukorica meg cukorrépa vetése utáni hengerezésre! Vagy fél évszázaddal ezelőtt jó szolgálatot tett a lóvontatású fahenger is, és a bemutatón jó volt látni a korszerű, drága gépek felvonulásakor a ki tudja hány éves szúrágta fahengert, sok termelőtársam el is érzékenyült a láttán – veszi át a szót Dobó Sándor törökkanizsai gazda, s megerősíti, hogy a számítógép mellett a henger is nélkülözhetetlen eszköze a termelőnek.
– A henger említésekor a legelterjedtebb, a sima-henger jut eszünkbe, de talajtípustól függően több fajta henger közül kell kiválasztani a szakma tanácsa alapján a legmegfelelőbbet…
Különböző hengertípusok szolgálják a talajtömörítést, de megtette valamikor a lóvontatású sima henger is
– Minden típusú henger alkalmazása csak pozitív eredményt adhat a növénytermesztésben. A sima henger hátránya, hogy csak a felszínt tömöríti, s az olyan kiadós esőzések esetén, mint amilyenekből nem volt hiány az idén, könnyen cserepesedik a talajfelszín, ezen a kérgen nem tud áttörni a sziklevél. Ilyenkor kerül elő még egy elfelejtett művelőeszköz, a fogas, ami feltöri ezt a kemény réteget. Olyan hengerek léteznek, amelyek az alapművelés, a szántás után a mélyebb réteget tömörítik vissza. Ilyen a packer-henger, s ez is el van terjedve a kisgazdaságokon. Az éles kerék a mélyebb rétegbe is lehatol, a rögöket egyszerűen átvágja, és a mag alatti talajrészt tömöríti. A Cambridge-henger a különböző elemek mozgása révén zúzza a rögöket és tömöríti a talajt, nem szükséges még egy menetben magágy-előkészítést is végezni. Ezen a bemutatón láttunk Vajdaságban először gumihengert, ami simára zárja a talajt, s vetés előtt vagy vetés után is lehet alkalmazni. Gazdaságomon a packer-hengert alkalmazom, amit fronthidraulikás traktorra függesztek, s a szántással egy menetben végzem a tömörítést, azzal, hogy az előző ekemeneten járatom a gépet. Jó volt ez a bemutató azért is, hogy a gazdák a helyszínen győződjenek meg róla: a termőtalajt vastagon beborító szármaradvány többé nem jelent akadályt a jó minőségű talajműveléshez, a magágy-előkészítéshez. S azt se feledjük, hogy a termelési ciklus nem a vetéssel, hanem a talajműveléssel kezdődik – vallja határozottan Dobó Sándor.
