Az Európai Unióban azt tervezik, hogy 2020-ig bioüzemanyagból elégítik ki a járműforgalom üzemanyag-szükségletének a tíz százalékát. Az ambiciózus terv azt követlené meg, hogy 69 000 négyzetkilométert, vagyis egy írországnyi területet a bioüzemanyag-gyártás igényeire foglaljanak le.
Az Egyesült Államok a világ legnagyobb kukoricatermelő országa. A tengerivel bevetett területek egyharmadát bioetanol-gyártásra hasznosítják. A kukorica iránti növekvő kereslet tovább növelheti a termény árát.
A bioüzemanyag-termelés nem jelent megoldást az üvegházhatás miatt bekövetkezett globális fölmelegedésre, épp ellenkezőleg, tovább ronthat az emberiség amúgy is nehéz helyzetén, csak fölgyorsítja a fölmelegedés ütemét – figyelmeztet közös jelentésében kilenc nemzetközi környezetvédő szervezet. A Reuters hírügynökség által ismertetett jelentés az Európai Unió által meghirdetett terv a várható hatásait elemzi, amely szerint 2020-ra a járműforgalom üzemanyag-fogyasztásának csaknem 10 százalékát bioüzemanyagból elégítenék ki a tagországok. A környezetvédők szerint, ha a célkitűzés megvalósulna, akkor – nem utolsósorban az ezirányú mezőgazdasági termelést ösztönző állami támogatások miatt – a termelők tömegesen térnének át a bioüzemanyag-gyártást kiszolgáló gazdálkodásra. Ennek eredményeképp pedig 81–167 százalékkal több szén-dioxid kerülne a levegőbe, mint amennyit a fosszilis energiahordozók kibocsátanának.
Az Európai Unióban az illetékesek egészen másként látják ezt a kérdést. Ők azt hangoztatják, hogy a bioüzemanyag-gyártás szükségleteinek nagyobbik részét a művelésből kivont, elhanyagolt földterületek újrahasznosításával elégítenék ki. Az utóbbi időben a tíz százalékot emlegető, bioüzemanyag-ellátásról szóló tervvel kapcsolatban is mérsékeltebben nyilatkoznak, belátva, hogy az elképzelés nem valósítható meg a tervezett időn belül. Ma már arról beszélnek, hogy a tíz százalékot kitevő alternatív energiafölhasználás egyharmadát az elektromos járműmeghajtás szavatolná.
A környezetvédelmi szervezetek az új tudományos eredményre hivatkozva ellenzik a tervet, melyek átfogóbban és globálisan szemlélik a bolygón végbemenő változásokat. Eszerint a tudományos érvekkel alátámasztott álláspont szerint, ami a termőföldhasználat megváltoztatásának közvetett hatásai néven vált ismertté, ha a világ egyik részén kivonunk az élelmiszer-termelésből egy adott földterületet, akkor az ebből származó élelmiszerhiányt valahonnan pótolni kell. Ebből a célból őserdőket irtanak ki Brazíliában vagy a világ egy másik trópusi övezetében. A hagyományos módszerrel, égetéssel szabadítják föl a földterületet, ami egyébként rossz minősége miatt csak rövid távon alkalmas a földművelésre. Az égetés következtében pedig jóval több szén-dioxid kerül a levegőbe, mint amennyit a fosszilis energiahordozók bocsátanának ki.
Az Európai Unió illetékesei úgy vélik ezeket a tudományos érveket még nem támasztja alá elegendő bizonyíték.
Az Egyesült Államokban is hasonló jellegű vitáról érkeztek hírek. A Tanjug jelentése szerint az amerikai állattenyésztők és mezőgazdasági szervezetek beperelték az USA Környezetvédelmi Ügynökségét (EPA), mert az engedélyezte a benzinnel vegyített bioetanol mennyiségének a növelését az üzemanyagban. Az EPA döntése alapján 10 százalékról 15 százalékra emelték a maximális keverési arányt. Ez az E15 elnevezésű benzin a 2007-es és az utáni évjáratú járművekbe tölthető. A határozat ellen tiltakozók azzal érvelnek, hogy a vitatott lépés az élelmiszerárak emelkedéséhez vezethet.
Az Egyesült Államok a világ legnagyobb kukoricatermelő országa. A tengerivel bevetett területek egyharmadát bioetanol-gyártásra hasznosítják. A kukorica iránti növekvő kereslet tovább növelheti a termény árát, ami az amerikai mezőgazdasági minisztérium nemrégiben bejelentett termésbecslése miatt már így is kétéves csúcson áll.
