Május elsejétől újra növelik a gázolajra kiszabott akcízát. A benzinre literenként mindössze 2,3, míg a gázolajra 4,7 dinárral emelik. Emlékeztetőül, Szerbiában a benzin után fizetendő luxusadó most 42, a dízel üzemanyagra viszont 26 dinár, ami annyit jelent, hogy az ország azok sorába tartozik majd, amelyek igen magas luxusadót vetnek ki az üzemanyagra.
A termelők egyetértenek abban, hogy az állami költségvetésben keletkezett mintegy 100 milliárd dináros óriási hiányt nem a mezőgazdasági termelőktől elvett pénzből kellett volna pótolni azáltal, hogy az alapanyagként használt üzemanyagra növelik a luxusadót, hanem például azáltal, hogy külön meg kellett volna adóztatni azokat, akiknek vagyont érő autójuk, terepjárójuk, jachtjuk vagy repülőgépük van.
Itt mondjuk el, hogy a kormány az idén már egyszer növelte az akcízát a gázolajra, pontosabban január 30-án a benzinre literenként 6,09, a dízel üzemanyagra pedig 6,9 dinárral. A luxusadó tehát a gázolajra január 30-áig 19,1 volt, míg május elseje után 30,7 dinár lesz. Az üzemanyagra fordított kiadások egyébként a mezőgazdaságban az összköltségek 15 százalékát teszik ki. Azt sem szabad elfelejteni, hogy mindeddig az állam, ha más módon nem is támogatta az ágazatot, hektáronként 60 liter üzemanyagra térítette meg az akcízát a bejegyzett gazdaságok számára, ami a jelenlegi esetben hektáronként több mint 1800 dinárt tenne ki. Sajnos ezt a pénzt az idén csak ritka szerencsések kapják meg, mert nagyon sokan nem újították fel a regisztrációt, s azok is, akik azt megtették, csak saját tulajdonukban lévő földterületeiket jegyeztették újra, mert a bérleti szerződések körüli formaságok miatt a bérelt parcellákat nem iktatták be a nyilvántartásba.
Egyes gazdasági helyzetelemzők, de a kamara egyes elkötelezett tagjai is azt hangoztatják, a gázolajakcíza nem növeli a kiadásokat, nem fogja drágítani a termelést s a termékek árát. Ez pedig nem így van. Mint ahogyan az sem fedi a valóságot, hogy az ágazatot különösképpen nem érinti majd a pénzügyi világválság. Köztudomású, hogy tavaly 2 milliárd dollár értékben szállítottunk külföldre mezőgazdasági termékeket. Az alaptalanul optimista helyzetelemzők arra számítanak, hogy az idén újabb 10–15 százalékkal növelhető az ágazat exportértéke. Csak nem tudni, hogy minek alapján készítették el a számításaikat, hiszen jól tudjuk, hogy a hektáronként beígért 12 ezer dinárt szép kevesen kapják majd meg. Azt is jócskán megkésve. Nem így más hozzánk még nem is olyan régen hasonló fejlettségi fokon levő országban, például Horvátországban, ahol a bejegyzett termelők hektáronként 250 eurót kaptak az idén, mégpedig a vetés kezdete előtt.
