2024. július 16., kedd

Merre tart a hazai traktorgyártás?

A Belarus MTZ stratégiai partnere az IMT és IMR gyáraknak?
A múlt héten röppent föl a hír, hogy a hazai traktorgyártás két gyára, a belgrádi IMT és a rakovicai IMR stratégiai partner után kutat, irántuk érdekeltséget mutat a fehéroroszországi Belarus MTZ. Utóbbinak a küldöttsége ugyanis már Belgrádba érkezett, és a két itteni gyár csarnokait is meglátogatta.

Köztudomású, hogy az IMT egykor regionális szinten is vezetői szerepet játszott a traktorgyártásban, évi szinten 40 ezer erőgépet értékesített, jelenleg pedig mindössze 1500-at. A Massey Ferguson szabadalom alapján gyártott traktorok bizonyítottak a munkában, különösen sikeres széria volt az IMT 558-as és az IMT 539-es, vagyis a köznéven kis Fergusonként ismert. Manapság az IMT a tönk szélére került, 160 millió eurós adósága van és 14 éve zárlat alatt a számlája! Ezért nem kaphatott kölcsönöket, nem fejleszthette a termelést, nem vásárolhatott új gépeket. Az IMR-nél valamivel kedvezőbb a helyzet, a felhalmozott adósság „mindössze” 33 millió euró.

Tekintettel arra, hogy az IMT magánosítására kiírt tender már három alkalommal sikertelenül végződött, az állam most taktikát változtatott. Azt tervezi, hogy a két gyárat egyesíti, pontosabban az IMT-t, mely 36 hektáros telken terül el, áthelyezi a rakovicai gyár keretébe. Ez a művelet legfeljebb 10 millió eurót igényelne, sokkal kedvezőbb, mint az a lehetőség, hogy egy teljesen új gyárat építsenek fel valahol a főváros perifériáján, mert ez mintegy 100 millió eurós befektetést venne igénybe.

A fehéroroszországi Belarus MTZ traktorokat világszerte ismerik. A gyár 1946-ban alakult, 20 ezer munkást foglalkoztat. Állami tulajdonban van. Kivitele 60 országba irányul, és a világ traktorgyártásának 8–10 százalékát tartja a kezében. A Belarusz traktorok 80 lóerőnél erősebbek. Igen keresettek, tavaly összesen 62 ezret gyártottak belőlük. Ebből Vajdaságban 500-at adtak el. A szerbiai és fehéroroszországi partnerek abban látják a közös együttműködés lehetőségét, hogy az MTZ befektetne vagy pénz vagy felszerelés formájában a hazai traktorgyártás fellendítésébe, míg az IMT-nek lehetősége nyílna arra, hogy a Belarusz segítségével beindított termelés során először évi 3-4 ezer, később pedig 10 ezer traktort állíthasson elő. A közös fellépésnek reális alapjai vannak, mert a Belarus és az IMT, IMR gyártási programjai kiegészíthetnék egymást, előbbi megtarthatná a piacot a közepes és nehéz típusú gépeivel, míg az IMT és IMR a kisebb kategóriába tartozó traktorokkal pótolhatná a kínálatot.

A napokban derült ki, hogy mennyi pénzre is volna szükség a két hazai gyár termelésének újraindításához. A köztársasági gazdasági minisztérium egyik magasrangú tisztségviselője szerint az IMT-nek mintegy 70 millió, az IMR-nek viszont mindössze 3 millió euró kezdeti tőkére volna szüksége. Tudni kell azonban azt is, hogy az IMT telkének értéke mintegy 200 millió euró, s ha levonjuk a 160 millió eurós adóságot, akkor még maradna is pénz új felszerelés vásárlására. Az IMR esetében pedig a 3 millió euró törpenagyságnak tűnik, ha tudjuk, hogy például a mezőgazdasági minisztérium foglalkoztatottjainak fizetéseire évi szinten ugyanennyit költenek el.