Agrotechnikai gyomszabályozás (4.)

A talajművelési eljárások során valójában nem is beszélünk szorosan vett gyomirtásról, hanem inkább a gyomnövények egyedszámának a kárküszöb alá történő csökkentéséről van szó.

Megelőzés. A gyomgyérítés szempontjából igen lényeges, és több tényezőt tartalmaz. Ilyen például a növény-egészségügyi zárlat (karantén), amivel megakadályozható a veszélyes gyomok magvainak átvitele a vetőmaggal (egyik országból, régióból vagy akár üzemből a másikba). Az idevonatkozó előírásokat (veszélyes gyomok, gyommagvak a vetőmagban, mérgező gyomok stb.) növényvédelmi kódex szabályozza.

Fontos a szerves trágyák szakszerű kezelése (gyommagvaktól mentesek legyenek), továbbá a különböző eszközök tisztítását sem szabad elhanyagolni (talajművelő gépek, szállítójárművek, betakarítógépek, szárítóberendezések stb.).

Az öntözővíz se tartalmazzon gyommagvakat, ezért fontos a fő- és mellékcsatornák partjainak gyommentesítése.

A ruderális (nem művelt) területek, táblaszélek kaszálása (esetleg herbicides kezelése) is elengedhetetlen munkafolyamat.

Mechanikaimódszerek. Ide tartoznak a talajművelési és egyéb eljárások, amelyekkel a különböző életformájú gyomnövények gyérítését valósítjuk meg. (Az életforma-rendszerekről az előző számban írtunk.)

Tarlóhántással elsősorban a T4-et irtjuk. Az évelők esetében alkalmazhatjuk a talajbafojtás módszerét (G1 – pl. tarackbúza), ami abból áll, hogy a gyomot (az említett példánál a szártarackot) tárcsával apróra daraboljuk, amikor az aprított részek kihajtanak, ekével mélyre forgatjuk. A művelet többször ismételhető (igen költséges, időigényes).

A kimerítés elsősorban a G3-as (pl. mezei acat) életformacsoportnál alkalmazható, amely esetben (nyáron) 2-3 menetben egyre mélyebbre járatjuk az ekét, majd a tarlóhántást elmunkáljuk. Itt is hangsúlyoznunk kell az integrált megoldások előnyét (herbicides kombináció).

Az őszi mélyszántás fontos az évelőkkel fertőzött területeken (főleg G3!). A gyomot rákényszerítjük, hogy mélyről hajtson, amivel részben kimerítjük. Ezzel az alapműveléssel a kikelt T1, T2, esetleg a T4 életformájú gyomokat is irtjuk (őszi, kora tavaszi és nyárutói egyévesek).

Tavaszi talaj-előkészítéssel a csírázó vagy kikelt T1 és T2 életformájú gyomokat semmisítjük meg. Amennyiben van elegendő idő a vetésig, magágykészítéskor a T3 csoportot is gyérítjük. (Ezek mind ősszel, tél végén és tavasszal kelő gyomok.)

A sorközművelés és kapálás (küllőskapák, fogóboronák, sorközi kultivátorok stb.) is nagyon fontos gyomszabályozási eljárás.

Gyomszabályozási szempontból megemlíthető még gyepfelületeken a gyomok virágzása előtti kaszálás, továbbá a tarlóégetés is (ami sok országban – nálunk is – be van tiltva).

Veszélyes gyommagvak (a vetőmagban)

*Mérgezőek is!

*Az életformák ismertetése az előző számban található!